Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség

Ha az ecetsav mennyisége nem túlságos, ugy ez a bornak előnyére ilik, mivel egy sav sem izlik oly kellemesen, mint épen az ecetsav; : eszközli továbbá az ecetsavas äther képződését, mely kiváló kellemes s elevenítő zamattal bír. Az ecetsav legszélső határát Neszler 3.5 °/oo"

re íszi, melyen tul mennie nem szabad; mennyiben felelnek meg elemzett Draink e kívánalomnak, az idézett néhány példából kiolvasható. A borkő nem gyakorol káros befolyást a bor izére ; a pincék renés hőmérséke mellett tartalmazhatnak 2.5 pro mille borkövet. A maasabb borkőtartalom pincéink magas hőfokától keletkezhetik. Már Lagukban savanyu boroknál annak kiválasztása lehűtés által részben iőnyössé válhatik. Kierjedt boroknál az extract-tartalom nem nagy és ritkán emeledik 4°/

0-on tul. Igen erős boroknál nagyobb, mivel a nagy borszeszirtalom az erjedést előbb beszünteti, mielőtt még minden cukor felomlott volna; ily körülmények közt 10°/

0-ról 20%ra 18 emelkedhetik; y esetek azonban már a rendes és megengedhető állapot keretén kivül snek. A rendes mérvben képviselt extract anyagok összege a bor jósáára és izére igen nagy befolyással van; a borok megszámlálhatlan ülönféleségét a talaj, szőlőfaj, és év összemüködésével épen az extract nyagok alkotják. Mi csupán az eredményt állítottuk össze rövid foglalatba ; a meyében dívó borkezelés módozatait illetőleg utalunk a megelőző („SzőíJmüvelós") cikknek ide vonatkozó részére. Szolgáljon e néhány vonásban nyújtott kép arra, hogy borkezeléünket szigorú átvizsgálás alá vetve, kiküszöböljük mindazt, a mi lehet ogy százados szokásban, átörökölt hagyományban gyökerezik, de a tudoíány által el van itélve, és karoljuk fel azt, a mit a vegytan mint e :érdésben egyedül hivatott szaktudomány saját előnyünkre okadaolva nyújt. Erdészet. Stróbl Sándortól. A megye erdészete átalában. Természeti és területi viszonyok. Győrmegye erdőségei nagyrészt annak déli részén Kavazdtól NagyBarátig nyúló dombláncolaton és az ezzel két oldalról párhuzamosan íaladó (sokorói és szt.-mártoni) dombláncolaton terülnek el.