Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség
alig felszámítható kárt és veszteséget okoznak, és igy rendes gazdásza tunknak érzékeny hátrányára vannak ? Az országgyűlés elodázhatlan teendői közé méltán számítjul egy szigorú mezőrendőrségi törvény létrehozatalát, mely a megváltó zott viszonyokat tekintetbe véve, oly intézkedést léptessen életbe, hog} a közérdeknek megfelelőleg buzgó törekvésű szőlőszeink hazafiu aggályai a szüret idejére nézve teljesen megszűnjenek. Az előtt a bordézsma jogú uraságok a kora szüret és egyéb visz szaélések kikerülése végett maguk rendelkeztek, s ezáltal a rendszerető nép jólétét is biztosították. Egy ilynemű rendeletre akadtunk a nagybaráti hegyközségnek 1713-ik év óta fennlevő jegyzőkönyvében, melj „Híradás" cim alatt 1822-ben a pannonhalmi főapátság által az illeti közönséghez intéztetett, s melyből néhány pontot ide igtatunk : „A község elöljárói, hegymesterei tartoznak annak idejében, valamint eddig szokásban volt, ugy jövendőben is a község nevében a földes uraságnál a szüretelés végett jelentést tenni, és erre engedélyi nyerni." „Hogy a bornak jósága, következésképen becse megmaradjon, Í topott szőlőszedés, annál inkább vidékieknek annak eladása tilalmaztatik." „Hogy az okok és alkalmatosságok a borok megrontásában elmeilékeitessenek, tilalmaztatik a felesleg való csiger." Egy másik „parancsolat" 1822-ből ezeket mondja: „A tőkék között az őszibarackfákon kivül gyümölcsfákat nen szabad nevelni, a két, három esztendős gyümölcsfák a szőlők közöl kivettessenek, és szilvásba, avagy a hol helye van, oda ültettessenek, a régi öreg fákon kivül." Az úgynevezett hegyi artikulusok maiglan is megvannak, de hogy a jó rendből sok elpárolgott, azt sajnosán tapasztaljuk. Valamint országszerte, ugy a győri hegyekben is a szőlőfajok szertelen vegyülete szerepel. Az olvasó némi tájékozásául közöljük a nagybaráti hegyben található szőlőfajokat, melyek többé-kevésbbé a többi hegyekben is habár olykor más néven előfordulnak. Fehérek: makra, szálai, gyöngy, szőke, gróf,.zöld, tok, német, bogdányi, budai, denka, dávid, szagos, gorozlár, zsiros-levelü, zöldkadarka, zöld kecskecsecsü, fehérbajor, sárgabajor, törökbajor, zierfandl, barátköntös, termékeny, zöldlampért, muskotál, nagyságos, kishamvas, matyó, lengyelbajor, fehérkadarka, váci, juhfark, hárslevelű, sárfehór, églevelü, fudtalpu, többféle chasselas, vékonynyaku, zöldmuskotál, spanyol mazsola, ballagár, petrezselem, rajnai riesling, alexandriai szagos.