Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség

Jkalmával minden elkülönítés nélkül fehéret feketével, épet a rothadal összevegyít. A szőlőt puttonban hordják a sajtolóházba, hol megQuszolják, s kádban jő erős, de ritkás zsákban kitiporják, a létől megzabadult malátát közönséges sajtóban lehetőleg kizsákmányolják. Némely helyen a közelebbi években az ujabb szerkezetű Vidacsele vas-sajtók is kelendőségre találtak. Vörös bor készítéssel ritka helyen foglalkoznak. Kezelése ősi zokás szerint következő : a szőlő megmuszoltan nyílt kádakba jő, sa :ajosabb erjedés lefolytáig 14 napig igy marad. A gondos gazda az ily kádakat be szokta födni hordófenékkel, vagy legalább is gyékénynyel, ugy lepedővel, hogy légy vagy pók, s több hasonnemü fertőzménytől negvédje, az erjedésbe hozott zúzott szőlőt naponkint lapáttal megforgatván utóbb kitiporják és kisajtolják, s végre a tiszta levet hordóba öltik. Ez az eddig rendesen dívott eljárás. Legújabb időben egyes szőlőtermelők a sokkal természetesebb és ikszerübb francia modort követik, u. i. a fekete szőlőnek bogyóit sodony-rostán át kádba morzsolják, a kézben tartott kocsányt vagy csutkát pedig kidobják, a kitiport szemekből nyert malátát a szűrt musttal igyütt ugyanazon egy hordóba töltik. A zajos és csendes erjedésre )—8 hetet engedvén, a mustot lefejtik, és a malátát zsákban ismét dnyomván, ha a mennyiség megérdemli, a még bennmaradt mustot ajtó által vonják ki. Hogy ezen eljárás minden borra nézve legcélzerübb, az már abból is világos, mivel a szőlőszem héjának belső álain és húsos részében sok cukor van, mely semmiféle tiprásvagy sajolás által teljesen ki nem vonható, és csakis forrás által alkohollá váloztatva nyerhető ki. A s z ő 1 ő d é z s m a megváltása után, a nép saját érdeke tekin•etcből a megyei hatóság rendelkezik a szüret időre nézve ; csakhogy örvényeink lazulása az engedetlenséget tán sehol sem idézte elő nagyobb nértékben, mint épen e téren. Nem hiányzanak a műveltebb osztályban sem egyesek, kik a íatóság beavatkozását a szüretelési idő meghatározására nézve a vagyoncezelési szabadság sérelmének hirdetik, meg nem gondolván, miszerint iz átalános kora szüret egész hegyláncolatok kárával történik. Egy elhibázott szüretelés nagy időre vissza vetheti legjobb hír•en állott elsőrendű szőlőhegyeinket is a kereskedő világ előtt. Ha a kiskorúak vagyona felett a törvény intézkedése folytán a hatóság kötelessége őrködni, vájjon nem indokolt-e ezen őrködés azon szellemileg kiskorúakra nézve, kik a kora szüret által nemcsak maguknak , de szőlőbirtokos társaiknak is az időelőtti kényszerült szürettel Gyó'rmegyc és város egyet, leírása. 1^0;