Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség

sen jelentéktelen foglalkozásnak tekintik; azért többnyire egyéb munkára nem igen használható anyókák, 12—14 éves serdülő leánykák végzik e műtéteket. Pedig a zöld-munka a metszéssel egyenlő horderejű foglalkozásnak tekintendő, e munka okszerű kezelésétől függ nagyban a jelen termés mennyisége is. E munka végrehajtásával azt teljesítjük a szőlőnél, a mit a gondos anya gyermekeinek nevelésével és ízléses Öltöztetésével. Egyik sem oly egyszerű és könnyű, hogy épen semmi tapintatot, ügyességet ne kivánna. A mint a kötözés ideje — a szőlővirágzás előtt — beáll, e munkával együttesen végzendő a megválasztás is, mely abban áll, hogy erejének, a föld kövérségének s tulajdonságának tekintetbe vételével meghatározzuk, hány maradjon meg a fürtöt hozott vesszőkből, nemkülönben a meddőkből. Sokan össze nyalábolják az összes vessző csoportulatot, alant letépik a leveleket, s itt-ott a kifejlődöttebb mellékhajtásokból is néhányat kiszaggatnak. Ennyiből áll sok szőlőművesnek fogalma a zöld-munkáról. Sajnáljuk, hogy helyszűke miatt e fontos műtét részletezésébe nem bocsáthozhatunk ; csupán annyit jegyzünk meg, hogy a választás a kötéssel együtt vitessék véghez; a tőke tulajdonához képest, a gerezdet hozott vesszők közöl 1—5, és a legerősebb meddő vesszők közöl 1—2 szál hagyandó meg. Lehetetlen roszalásunknak kifejezést nem adni azon fonák, zsarnok eljárás ellen, mely szerint többen kötözés alkalmával a tőke azon részét, honnét a gerezdek csüngnek, s honnét méltán jövőre is várjuk Isten áldását, — majd minden levéltől megfosztják, meg nem gondolván, hogy a levél nemcsak oltalmazza, de táplálja is a vesszőt a gerezdekkel együtt. A levél ugyanazon rendeltetéssel bír a szőlőgerezdnól,'mint a tüdő az embernél. Ez tiszta éltető levegőt szí be táplálékul s a"megromlottat kibocsátja : hasonlókép lélekzik a növény is, és pedig levelei által. Valamint tehát az ember tüdő nélkül nem élhet, jépjugy van veszélyeztetve a növény élete is a teljes lelevelezés által, míg a nagymérvű levélvesztés legalább is a torzs épségét kockáztatja. A levelek jótékony befolyásáról táplált erős meggyőződésünkben alig ajánlhatjuk eléggé, hogy a gerezdek körül a levelek teljes épségben meghagyassanak, mert ezek a hőség, eső, madár, jég és egyéb veszélyek ellen nemcsak védelmi szerek, de a föld páráit felfogván, a gerezdek érlelésének is leghatalmasabb tényezői. A mint azonban a napok rövidülnek s az éjek hosszabbulnak, ha a szőlő gazdag levélzettel bír, s lapályos helyen fekszik, vagy ha esős