Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség
Az őszi metszés ez ideig csak kisérletkép egy-két tulajdonosi fordult elő, mely sok tekintetből főleg homokos, lazább talajú szőlők ajánlható, ugy azonban, hogy a megmetszett szőlőcsapok 1 / 2 lábi földdel a téli zord hideg ellen befödessenek. E munka minél sikeresebb teljesítésére a sormüvelés előnyn; bír, s ott a megmetszett szőlőtők csapjaikkal együtt bakhátra beka] landók, mely őszi kapálás a téli fagy porhanyítása által a föld javí tására is nagy előnyül szolgál. A lapra-kapálás rendesen kétszer történik metszés után, és kö zés után, néha ezt megelőzőleg. Hogy a gerezdek minél könnyebi megérhessenek, rendesen augusztus közepe felé a gazt kiíitják, i gyomlálás vagy több helyen kapával eszkÖzlött hurolással végeznek. A szőlőtők mellé a hol csak kerül, karókat alkalmaznak. A faárr. emelkedése miatt e cikknek beszerzése évről-évre több gondot ad. Szüret végeztével a tőke mellől a karót kihúzzák és keresztkai közt 20—30 szálat egyhalomra gyűjtenek, vagy elég helytelenül, 15— darabjával a szőlőtőkék közt fyldre rakják. Ezen ferde eljárás néha uri egyén kivételével, egészen átalánossá vált. A csornai prépostság azonban nagybaráti és gyarmati szőlőil nemcsak ki nem szedeti, sőt a szüretelők által itt-ott kidöntögetett ka kat is rendszerint helyreütteti vincellére által. A homlokegyen ellenkező két eljárás előnyeinek vagy hátrányainak megvitatását olvasóra bizzuk, de lehetetlen ki nem mondanunk ellennézetünl azokkal szemben, kik a karónak szüret után eszközlött kiszedését az indokolják, hogy annak télen át a földben álló része hamarább megró lik, s igy a gyakori kurtítások miatt a karószám kevesbedig. Ezen int kolás csakis akkor bírna némi alapossággal, ha a karó az idő viszontí ságai elől födél alá helyeztetnék; meggyőződésünk szerint sokkal ke sebb kár esik a karóban, ha a téli szakot tetőirányos állásban a fÖldt tölti, mintha a puszta földre halmocskákba összerakva éli át az es nedves évszakot. Sorművelésnól, a szükség ugy hozván magával, a sodrony ke: lését legkönnyebben életbe léptethetni. Ezen esetben 4°—6° távolt erős karókat, szeglábféléket jól megpörkölve vagy kátránynyal erős bekenve, a tőke sormentében levervén, 3 sodronyt kifeszítünk, melyt hez a borágak kikötözendők, hogy a legvadabb szelek rombolása élis védve maradjanak. A munkát, mely alatt a fölösleges hajtások, honaljvess2 kiszedését, kacs, kötözés és levelezés kezeléset értjük, sokan elég té^