Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség

A mustnak akója elsőbbrendü hegyekben 6—10 írtig, a többieka 4—6 frtig szokott rendesen állni. 1872. évi napi bérek után Ítélve y hold munkáltatása került 72 frtba, s igy a mult évi, mennyiségileg ette rosz termésből egy akó seprüs fejtetlen must, melyet a termesztő -12 frtig értékesíthetett, több helyen, hol a jégeső is megtette a zsmát, belekerült 10—12 frtba. Ezen atatok megérintése után haladjunk végig jelentékenyebb gyvonalainkon, hogy a szőlőtelepek fekvéséről, — mely a bor minőr gère jelentékeny befolyással van, — részletesebb fogalmat nyerésünk. A hegyek nagyrésze Győrvárostól délnyugotnak fekszik, a .kónyi hegyláncolat nyuj tványaiban, melyek Ménfőtől Ravazdig íjos fekvésű és regényes változatú fővonalt képeznek. A keleti oldalon :ent-Márton, Nyalka, Pázmánd, Sághegy, Sághalom egy csoportot kotnak. A fővonal nyugoti oldalán s vele egyenközüleg feküsznek a nyői párragok, tényői hegy és Pátka. Ezekkel ismét egyenközüleg rülnek el nyugot felől a szemerei hegyek, Felpéc, Kispéc és kajári ;őlősök. Győrmegye kitűnőbb borait a jelzett három hegyláncolatban ;ürjük. Az elsőségen a nagybaráti és tényői vetélkednek. A csanaki, .sbaráti, nyuli és écsi, ugy főpéci, kispéci és a sági hegyekben sem iányoznak azonban zamatos borok. A hol t. i. részint a fekvés kedveibb, részint az okszerű szőlőművelés szabályaihoz alkalmazkodnak ryes szenvedélyesebb szőlőtermelők. A 3 főhegyvonalon kivül szétszórt 14 szőlőtelep nagyobb részét m minden sérelem nélkül az úgynevezett kerti szőlősök közé )rolhatjuk. A középső fővonal 2545 hold 1562 rj öl területét borítja a szőlő lénfőtől Ecsig bezárólag, változó magaslat és szebbnél szebb dombolúások és völgyek gyűrűzetében fűződik odább, megragadó bájait tün3tve föl. Költői szépséget kölcsönöznek a hegyeknek főleg kikelettel a irágdus cseresnye, meggy, kajszin- és megszámlálhatlan őszibarack és virágozönben uszó egyéb gyümölcsfák, melyekkel — egyes uraságok zőlőit kivéve — ősi félszeg szokás szerint az aranygerezdek tanyái ciaiglan tarkítvák; ezen árnyoldal többé kevésbé közös a megye területén létező többi szőlőhegyekkel is. A természet kedvezéseit a csanaki icgy birtokosai — kik közöl többen birtokaikon a szőlőművelés legkorzerübb rendszerének foganatosítása mellett csinos épületeket is emelek, mindinkább feltűnőbbé teszik. Ezek jobban a szomszéd Győrváros