Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.

Az előadások ingyenesek, és oly látogatottak, hogy a terem mindig zsúfolásig megtelik. Az előadás vagy élőszóval vagy felolvasás által történik. A birálé választmánynak azonban előre tudnia kell a tárgyat, melyről az értekezés szól, az megbirálja magát a kidolgozást, nehogy az intézmény céljaival megnem egyező legyen annak iránya; — ki van u. i. zárva minden a vallási, nemzetiségi és politikai felekezetesség szempontját érintő értekezés ; de igenis súlyt fektet az egylet arra, hogy felolvasásai körérdeküek és gyakorlati kihatásuak legyenek. Győri olvasó-egylet. Az 1836-ik évben három fiatal ügyvéd jött egyszerre Pestről Győrbe, névszerint Jankó Kálmán, Kálóczi Lajos és Zmeskál Sándor, kik egyesülten Dr. Kovács Pállal, arról gondolkoztak, miképen lehetne Győrvárosának közszellemét élénkebbé tenni, a művelt körök férfi elemeit egy társaságba összehozni, és a városnak akkoriban megindult magyarosodását elősegíteni. Céljok kivitelére legalkalmasabbnak találták egy olvasó-egylet felállítását, mit ők maguk meg is kezdtek, minden segélyforrás és pártolás nélkül. Elhatározták, hogy mindegyik fizessen ezen célra évenkint 4 ezüst forintot, melyen könyveket vásárolnak, leginkább a magyar irodalom termékeiből. Szereztek is csakhamar egy rozzant faszekrényt, mely befogadandó lett volna a még nem is létező könyvtárt. Hogy neve legyen a dolognak, e négy férfiú mindegyike saját könyveiből néhányat oda ajándékozott, mely munkák Dr. Kovács Pál lakásán lettek elhelyezve, míg két év múlva a tagok száma 10-re emelkedett, és igy lehetségessé sőt szükségessé lőn egy kis szobácskát bérelni, mely szerény terjedelme dacára is könnyen befogadhatta a rozzant faszekrény csekély könyvkészletét. Ekkor már újságot is járattak, és Dr. Kovács Pál a „Hazánk" cimü győri hirlapot alapította, mely is a megszűnt német „ Vaterland"-nak volt utódja. Ily szerény körben mozgott az egylet több éven át, de azért bár lassan, mégis egyre szaporodott könyveinek és tagjainak száma, mígnem az 1848-ik év az egyletet már kis terembon és egy csinos könyvtárral találta. A lázas idők megszűntével az akkori mcgyefőnÖkség az egyletet feloszlatta, minden vagyonát lezárolta, de ugy, hogy a zár alól az egylet könyvtárának legértékesebb darabjai eltünedeztek, és pedig olyanok, melyeket visszapótolni lehetetlen ; az elidegenített könyvek száma egy pár százra megy. Sok alázatos folyamodvány kellett ahhoz is, hogy 1852-ben az imigy megcsonkított könyvtárt az egyletnek rendelkezésére bocsássák, de akkor is csak közvetve, a mennyiben Schweiger könyvárusnál helyez-