Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.

etett el, azon engedélylyel hogy az egylet tagjai, és a közönség azt 4 3i*int évi díjfizetés mellett, használhassák; az igy begyült összeg pedig evezett könyvárust illette fáradsága jutalmául. Végre 1854-ben az egylet újra alakulván, kifogadta azon szép és agy szállást, melyet máig is bír, s melyben 5 terem az olvasók és szóakozók számára, 2 terem pedig a könyvtár részére szolgál. Ezen fölül an lakás és konyha a vendéglős és szolga számára. Könyvtára jelenleg 4852 munkából áll, a kötetek száma pedig a ezerét meghaladja. E munkák nagyobb része magyar eredeti vagy ordítás, de van számos német és latin munka is. Tartalmokra nézve a művek nagyobb része szépirodalmi, de a :omoly tudományok is eléggé képviselvék. A szépirodalom után főleg történelem és bölcsészet érdemel említést. Az alig tengődő orvosgylet könyvtára is itt van elhelyezve, de nincs az említett létszámba evévé, és külön kezeltetik, valamint a gazdasági egyleté is. Az olvasógylet tagjainak száma rendesen 170—180, kik mint bejáró tagok az egy3t fenntartására évenkint 12 forintot fizetnek. Vannak továbbá — bár sekély számmal — csakis olvasó tagok, kik 4 forint évi dij mellett a ünyvtárt használhatják, de az időszaki sajtó termékeit nem. Az egylet jelenleg 16 politikai, 6 szépirodalmi, 2 szaktudományi, s 4 humoristikus lapot tart; ezenkivül két havi füzetet járat. 6 német ol. lap kivételével a többi lap mind magyar. Tag gyanánt beléphet mindenki, a ki ellen társadalmi tekintetben lapos kifogás nem tehető, és a kit egy egyleti tag aj ál. A jelenlegi tagok foglalkozásukra nézve következő viszonyt múltnak: földbirtkos 34, gazda 35, hivatalnok 23, ügyvéd 18, orvos 4, ereskedő 13, mérnök 4, pap 11, jogász 8, magányzó 13. Győri ügyvéd-egylet. Alakult 1870-ben; székhelye Győr; célja: az ügyvédi kar erkölcsi itelének, tekintélyének gyarapítása, a jog- és államtudományok, fejleszêse, terjesztése, különösen a hazai törvénykezés terén felmerülő jogérdések taglalása, esetenkint magánjogügy ékben véleményadás, a irvénykezés hiányainak kijelelése, ezek elhárítása iránt tett felzólalás, célszerű javaslatok előterjesztése, és ekkép testületi hatás hazai jogéletnek egységes, s a közjóléttel összhangzatos fejlődésére; égre az egyleti tagoknak, ezek özvegyeinek, árváinak szükség esetén egélyezése, szóval az ügyvédi kar és a hazai jogélet társadalmi összes rdekének előmozdítása.