Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.

székesegyházi zenekarmik alapítványa is Széchenyi György gr. győ: megyés püspök bőkezűségéből jelentékeny összeggel gyarapodott, ( több lelkes főpap erkölcsi és anyagi támogatása mellett több izbe jelentékeny fejlődésnek és virágzásnak örvendett. Az egyházi zenészt körül Győrött kiválólag érdemesült Szilberknoll József (f 1857 székesegyházi éneklő kanonok és apát, ki a képezdék számára jeh orgona praeludiumokat és gyakorlatokat irt; míg legújabb időbe Winterl Antal apát és kanonok kezdeményezése folytán dijak kitűzés mellett rendezett orgonaversenyek az illetőkre buzdítólag hatnak. A győri székesegyháznak több kitűnő karnagya volt; többe közt a mult század közepe táján „összhangzati tanulmány gyűjtenie nyének" kiadása által maga nemében máig is páratlanul álló és későb a bécsi sz. István székesegyházban^alkalmazott Albrechtsberger Györg a győri székesegyháznál mint karnagy kezdé művészi pályáját; ugyan később Bécsben Beethovennek mestere volt. Ezt követte 1763-ban a ősnemesi családból származott Istvánffy Benedek, ki itt 15 évig min karnagy működött, és egyházi zeneművei által átalános elismerés vívott ki magának. Ennek utódja Krajtsevits András 1778—1810-i^ kitűnő orgona játéka és éneke által mindenütt figyelmet ébresztett, à több évvel ezelőtt elhalálozott Adler György — a budai vártemplomna] volt karnagya — szintén a győri székesegyháznál veté meg sikere működése alapjait, kitől több jeles zenemű is jelent meg. A jelesebi székesegyházi karnagyok sorában kiváló helyet foglal az 1832—1854-ii alkalmazásban volt Richter Antal, jelenleg a pesti nemzeti szin háznál karnagyi minőségben alkalmazott Richter. János atyja, — ki ; 800 művet meghaladó igen becses székesegvházi hangműtárnak rende zésére különös gondot fordított; sajnos azonban hogy saját — szánio egyházi zeneművei e hangműtárban csak igen gyéren vannak képviselve O a lakosságban a zenehajlamot és érdekeltséget jelentékenyen ébreszté és a zenekedvelők Összetartó kapcsának méltán mondható; ehhez járult hogy rendkívül termékeny zeneszerzői tehetséggel birt, és 22 évi itten működése alatt a zeneirodalmat mintegy 200 jeles művel és pedig a: egyházi zenén kivül nagyobbszerü cantaték, nyitányok, több kitüin hangversenydarab,férfi négyes és vegyes kar, magándal, jelesen 31 május dalból álló dalfüzérnek szerzése által gazdagítá. A jeles férfiú irán ápolt átalános tisztelet az általa gyakorta rendezett hangversenyek éí egyéb előadások folytán még inkább fokozódott; sajnálatos, hog} müveinek kiadására eddigelé vállalkozó nem akadt, és igy néhány egyházi zeneművének kivételével, egyéb jeles szerzeményei elterjedésén vajmi csekély reményt táplálhatunk. Említést érdemel még az is, hog>