Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.

ivenkint tí hónapos idény alatt becsülettel fenntarthatja magát ; s ez különösen boldogult Kocsisovszky Jusztin tapintatos igazgatásnak köszönhető, ki igen jól rendezett és fegyelmezett színtársulatával i győri szinházi közönség teljes méltánylatát és megelégedését vivta a magának, s ezért ő volt az első szinigazgató Győrött, ki a szinházat íárom egész évre nyerte bérbe, úgy hogy a nyári szinidényre is ő szer:ődtetett abba német színtársulatot ; ő már a győri sirkertben alussza oldi vándorpályájának örök nyugalmát ; de a magyar szinmüvészét s íülönösen a győri színház körül kifejtett hazafias buzgósága érdemessé eszi őt arra, hogy neve e sorokban kegyeletteljesen megemlíttesék, s ó emléke közöttünk még igen sokáig fennmaradjon. Most L á s z i Vilmos szinigazgató kapta színházunkat szintén í évre, kinek ügyszeretete s tevékenysége e téren, valamint személyes igyessége a színpadon, bennünket a legszebb reményekre jogosít, míg I- közönség hazafiassága és nemzetiségünk minden tényezői iránt táplált elkesültsége a magyar színészet pártolását évenkint fokozza. A magyar szinidény rendszerint kezdődik október 1-sejével s tart nrág-vasárnapjáig. Húsvét hétfőjén még most rendesen német szin;ársulat váltja fel a magyart, — de ez előadásait május végén túl nem gen szokta folytatni, miután színházunkban nyári hónapok alatt a hőség ciállhatatlan. Zenészét. Karvasy Kálmán- és Dr. Kautz Gusztávtól. A társadalmi és cultur élet fejlődésében egy jelentékeny mozzanatot tépez a zene, és a költészeten kivül egy művészetnek sincs az ember belső detére nézve oly mélyenható jelentősége, mint épen a zenészetnek. A -ene azon átalános világnyelv, melyet mindenki megért, és mely minien gondolatainkat és érzelmeinket hivebben képes kifejezni, mint a szavak; hallatára pedig titokszerü varázserejétől áthatva, érzelmeink íltala kormányoztatnak. A zenének épen e varázserejénél fogva nem ehet rendeltetése, hogy csupán élvezetre szolgáljon, hanem az embernek lemesítése, a hétköznapiság porából tisztább légbe való felemelése, és i durva érzékíségből való kiemelése képezi végzetszerű feladatát. A :anészetben első helyen szerepel az egyházi zenészét, melynek terén jlerbert Mártonnak „Scriptores ecclesiastici de musica sacra" 1784. ciadott műve szerint a lee'réo-ibb zeneszerzőkkel találkozunk. — lazánk egvháznagyjai a zenészét, különösen az egyházi zenészét kifejeszfcése körül mindig áldozatkész buzgalmat tanúsítottak; igy a győri