Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)
IV. A méhészet termékeinek házi és ipari felhasználása - 1. Házi felhasználás
tiszta edénybe, hordóba meregetik a mézsert. Lehűlés után seprejéről tiszta hordóba fejtik le.395. „Némellyek i'sópot, kakuk-füvet, tsombordot, kék liliom gyökeret, és holmi füszerszámokat-is főzne belé. így a gyomrot és egyéb belső részeket sokkal jobban melegiti, a' taknyos nedvességeket inkább oszlatja, és bővötskén iva, mint a' jó bor meg-is részegiti az embert, de nagy el-bolondúlással főfájással és betegséggel. Illyen az Anglusok' Meteglinje, a' Muszkák' és Lengyelek' Medója, nálunk a' Brassai ó méhser."396. Ha tiszta mézből készítik a méhsert, akkor egy rész mézből és nyolc rész vízből készítenek folyadékot. A további főzés a fentiek szerint történik. A mézser ízesítésére az előbbieken kívül fahéjat, szegfüvet, szerecsendióvirágot, sáfrányt és fenyőmagot is szoktak tenni. A kész mézsert négy-hat hétig kell hagyni állni, tisztulni. Ezután már lehet belőle inni. Minél hosszabb ideig hagyják állni, és mennél többször fejtik le más hordóba, annál jobb lesz a mézser.397A viaszból házilag is készítenek gyertyát. ,,A' fejér és sárga Viaszból osztán a' Bádogostól tsinált gyertya-öntő formában, akár pamutra, akár pedig tsak ki-szapult és megfejérittetett fonalra tsinálhatsz gyertya-tartóba-való gyetyákat, vagy hoszszú vékony sinor forma vékony bélre a' Viaszat megmelegítvén tekerts tyertyákat."398. Az uradalmakban pontosan meghatározták, hogy kinek mennyi gyertya jár világításra és erről „Gyertyakönyv"-et is vezettek. „Hogy pedig mind a Meghagyó, mind a' Megtartó tudhassák: kinek, és hova, mennyi jár, ezeket kell megtartani: 1.) A' Göbölyösöknek egy Holnapra jár egy font. 2.) A' Kotsisoknak téli hónapokra egy font, ha külön Istállójok van, nyárban pedig egy hónapra fél font. 3.) Az Oltárra viasz-gyertya, a' mint az Egyezés, vagy Ajánlás van: de gondolomra szabad consumót ide sem enged a' Számvevő. 4.) A' kissebb Pintzékben 25 a' nagyobbakhoz pedig 30-40 font a' mint a' Szegődség mutatja. 5.) Jobb mindazáltal általjában kinek kinek, a' kitett mennyiséget vagy Gyertyában, vagy Faggyóban egyszerre, vagy Fertályonként kiadni. 6.) A' melly Istállóban Lámpás nem vólna lántzon felkötve, hogy azt el ne lophassák: a' Számadó gyertyát nem fogkiadni, a' tüz miatt."399. Ebből az idézetből láthatjuk, hogy a gyertya általános világítóeszköz és hogy ennek ellenére is nagy értéket jelent. Tudjuk, hogy az elmúlt századokban a házi orvoslásnak jelentős szerepe volt. Többek között a méhészet termékeit is felhasználták az ember és az állat gyógyítására. Vegyük sorra az egyes termékeket: Méz. „Kelevény felfakasztására: tojás fehérből, sáfrány, méz és rozs lisztbőli pép felkötése - ha megszárad frissitessék." 40 0„Sebnek gyógyítására hasznos: törtt asszú fekete üröm' levelei, ha árpa liszttel, és szin mézzel serpenyőbe kevéssé megfőzettetik, és ruhára kenetvén, a sebre borittatik." 40 1„Sorvadás ellen ajánltatik: méz olvasztassék fel, s' ebbe sárga répa és torma részeltessék egy kevés sáfrány hozzávegyitésével - ezen vegyitékből a beteg reggel és estve néhány kávés kanállal vegyenbe." 402 , „Szegezés ellen jó sikerű: a melegítés, és utána piócázás, vagy száraz dohány levélre méz kenetik, és ezt kell tenni a fájó helyre."403. 62
