Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)

IV. A méhészet termékeinek házi és ipari felhasználása - 2. Ipari felhasználás

Mézser. ,,A' méhser igen egészséges ital, kivált pedig a' száraz betegségben sinlődőknek hasznos orvosságnak tartatik lenni; hanem hogyha e' végre akarja azt az ember fordítani, a' tüzesitő fűszerszámokat kikeli belőle hagyni."404. „Az új és meg-nem főtt méh-ser szelet, hasrágást, hasmenést, fő-fájást 'sa't. okoz. De a' melly jól meg-főtt, forrott és tisztúlt, a' hideg gyomrot melegíti, az emésztést segiti, a' köhögést tsendesiti, a tüdőket erősiti, és a' phlegmától meg-tisztitja, a vért vékonyítja, a meg-dugúlt ereket ki-bontja, a' belső sebeket gyógyítja, a vizelletet üzi. Innen egy keveset előre a' vérből ki-vévén, minden reggel éhomra, s' azután étel közbe méhsert innya a' májnak, lépnek, veséknek, tüdőnek, és glanduléknak meg-dugulási ellen mind a' régiek, mind az újjabbak igen hasznosnak tartják."405. Viasz. „Viasz-Poharakat, az üveg-Poharat belé mártván a' meg-olvasztott lágy meleg Viaszba önthetsz kicsit nagyot tetszésed szerént. Abból innya jó a' Sárgaságban lévő Embernek, Gelesztás kis Gyermekeknek."406. „Ha a' náthát, vagy folyosót, ezzel a' száraz sonkollyal háromszor, négyszer, leg fellyebb ötször, ruha alatt, jól bé fedvén magát azzal a' beteg, helyesen meg füstölik, akármelly nagy mértékben vólt is az; bizonyosan el múlik... A' meg fitzamodott tagot is helyre hozza ez, ha melegen reá kötözik."407• Méh. A mézelvételnél már emiitettük, hogy a leölt méheket elássák.: „Az ilyen megölt Méhet más nap a' földből szedd ki, szárazd-meg, az Asszonyoknak sok féle orvossága jó, ha nyavalyás juhokat-is meg-gyógyitja, ha Zabban de kivált tiszta Búzával sóval elegyítve meg-éteted véllek."408„Ez az éretlen Here, és ki-vágott Lépje fedelezetje igen jó a' koszmós Gyermekek koszmós fejének gyógyítására, és Orbántztól-is reá kötni."409. Az állatok gyógyítására főleg a viaszt illetve sonkolyt használják. „Ha a' szarvas marhán daganad támad valahol; el múlik ha ezzel fütölik. Ha a' tehén vért ád, vagy vizeli; tsak ezt kell néki lágy meleg vizbe bé adni, és a' nyavalyája meg szűnik 's a' t "410. A kipréselt viaszt „...azon melegen nyomd öszve, kissebb nagyobb darabokra és jó helyre tedd-el, jó mindenféle Marha dagadt vagy meg-fitzamodott testére a' Földibottzával egyelitve, forrázva, a' Marha tályogát, Kigyó tsipést gyógyítja, a' Sonkollyal kereskedők-is meg-veszik; ..."41 12.) Ipari felhasználás. Az ipari felhasználás kérdését szintén külön kutatás feladatának tartom, ezért itt csak egész röviden foglalkozom vele. A méz ipari felhasználása elsősorban a kisiparosoknál jön számításba. Készítenek belőle mézeskalácsot és mézsert. Leghíresebb készítői a rozsnyóiak, rimaszombatiak és a lőcseiek.412. „A' Slavoniai Köznép mind a' két rendbéli szerzeményben nagy Ízlését találja. Én igen tsudálkoztam azonn, hogy némely, minden tekintet nélkül való helyeken (mint már p.o. Pakrátzon is három vólt) több Mézeskalátsosok is találtatnak eggyütt, mely egy felső Magyarországi népes városban is sok vólna. - De az ott való, úgy nevezett Scherbét, a'Lőtsei erős, és aranyszínű Méhserhez éppen nem is hasonlittathatik; mert ez nem egyéb, valami ollyas barna ser színű, - és méz' salakja által egy kevéssé megédesittetett főtt vizből álló ital' neménél."413. 63