Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)
IV. A méhészet termékeinek házi és ipari felhasználása - 1. Házi felhasználás
lisztet kevertenek belé, meg-gyúl ugyan, de nem ég osztán tiszta és egy forma lángal, mint a' tiszta méz."389. A XIX. század közepén a méz és viasz hamisítását is a méhészet hanyatlásának okai közé sorolják. IV. A termékek házi és ipari felhasználása. 1./ Házi felhasználás. A mézet házi felhasználásban kenyérhez, ételek Ízesítéséhez, gyümölcsök eltételéhez és orvosságként egyaránt fogyasztják. „Majd hasznát veheted, mézet csemegékhez eresztvén, Jó retek a' mézzel, jó vele puha kenyér. Házi sok orvosságok mézzel készülni szokott meg, Mézed ha lesz, nem lesz sok z'iradékra bajod. Sok tzukor, és nád-méz sövegeknek az ára marad meg Szük erszénykédben, költsenek erre Urak!"390. „Nints-is példa, hogy valaki, kivált a' dolgos egészséges emberek közül magát tsak a' méz-ételre bizta-volna: hanem inkább mindenütt az Ízetlen vagy rosz, erős-tsipős, éles-savanyú 's egyéb e' féle magokban kedvetlen 's gyakorta ártalmos ételeknek és italoknak ízesítésére és jobbá tételére szokták-vólt a' mézet fordítani. A; melly végekre, főként mig a' nádméz a' konyhákra-is bé-nem tsuszott, igen szélesen ki-terjedett haszna vólt. Az egy sóval roszszúl egyez a' méz."391A mézelvétel után az edényeket és a kipréselt mézes lépeket kimossák vízzel. Ezt a mézesvizet felhasználják ételek Ízesítésére, mézecet és mézser készítésére. „..., ez mind jó lész mézes viznek, mellyel tselédednek ételét jól meg-mézelheted, úgy mint: mákos tsikot, laskát, bélest 's a' t. ha még nem elég édes tégy beléje még egy kis mézet."392. Ha a mézesvizet hosszabb ideig akarják eltartani, akkor jó sürüre kell főzni, különben megsavanyodik. Émelygős izét a következőképpen lehet megjavítani: „...mihelyt a' méz a' tüztül elvétettetik, és fazékba öntetik, újjonnan kioltott, és porrá tört szenet kell tiszta ruhába kötve eggy kevés üdéig a 1 mézbe tenni, melly annak émelgős izét elfogja venni. Hársfa' szenet legjobban javasolnak e' végre, mellyet még eggyszer megtüzessitvén, eggy fazékban betakarva ki kell oltani. Azután a' midőn azon melegen eggy mozsárban porrá törettetett, ruhába kötvén, a' mézbe kell akasztani."393. A mézesvíz, ha meleg helyen néhány napig áll, magától is megsavanyodik. Arra azonban vigyázni kell, hogy az edény nagyon tele ne legyen, sem szorosan bedugva, mert akkor forrni kezd és szétvetheti az edényt. Legjobb a mézesvizet fazékba, kannába, korsóba önteni és tányérokat rátenni, hogy levegőzhessen és a legyek, bogarak belehullását is megakadályozzák. Ha kemence mellé, vagy napra teszik a mézesvizes edényeket, két hét múlva igen jó ecet válik belőle.^94. Hogy a mézesvíz alkalmas-e mézser készítésére, az a víz méztartalmától függ. Hogy elegendő-e, arról ugy győződnek meg, hogy aznap előző nap tojt tojást dobnak a folyadékba és ha az felveti és egy rézkrajcárnyi kilátszik a folyadékból, akkor jó mézser készítéséhez. Ha pedig leül a víz fenekére, akkor csak ecetnek jó. Ha szükséges a méz mennyiségét növelni, akkor még tiszta mézet tesznek a folyadékba. Ezután üstbe töltik a mézesvizet és forrásig tüzelnek alája. Ha tajtékozni kezd, akkor a tüzelést alábbhagyják és a tajtékját mindaddig szedik, mig a folyadék felszíne tiszta nem marad. Ezek után 61
