Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)
III.Üzemorganizáció - 2. Gazdasági termelőév
Bolytorján helyett Ravaszdy András a következőt ajánlja: „Mások Górékba vagy ágasokra állást tsinálván bé fedik szénával, és az ágasokat bojtorjánggal körül rakják, de jobb annál körös-körül két Hóid újság formára ki-vágott deszkával az Ágost bé-keriteni, és oda szegezni, mert a' bojtorjáng le-húll, 's ha meg-ázik pedig rajta-is keresztül mégyen az Egér, de a' deszkán keresztül nem mehet, ..."378. Az egerek kiirtására egyesek macskát tartanak a méhesben, de ez helytelen, mert a macska az egér után futkosva zajt csinál, a kasok tetején ugrál és ezzel felzavarja a méheket. Mások, belátva a macska kártevését, az egerek ilyesztésére famacskát -57Q helyeznek el a kasok között, melyet néha „fel-igazitanak".3 „Vagyon a' Fa-matskán kivül-is sok jeles tsal-vetés az Egerek el-vesztésében, mint a' vizzel való fogás, tsapó törötskék és más effélék. De nevezetesebb és talán leghasznossabb az Egerek elpusztitásában ez a' Méhész Laboda: végy egy sima Fa-tányért, vagy tsak egy darab gyalult sima deszkát, a' mellyen egy tserép-Szilke el-férjen, és boritsd a' deszkára, egy Diót hasits két fele, és a' belét hagyván belölről, petzkeld-fel a' Szilkét a Szélinél fogva... (Amikor az egér a dió beléhez hozzáér, a felpeckelt edény rácsapódik és megfogja az egeret, ezután a cserepet a falappal együtt fel kell venni a földről és a benne levő egeret forgatással megszéditeni, majd farkánál fogva ki kell húzni az edény alól.) ... azután tsak gyengén bány velle, hogy a' szorongatásban meg-ne dögöljön, gyertyánál vagy pár-szénnél apródonként perseld-le a' szőrit, és perselve kopaszon ereszd-e, meg-érezvén szagát a' többi Egerek el-pusztúlnak és el-buj dósnak onnét."380Az egereket mérgezésssel is pusztítják a méhesből. „Ezeknek pusztítására jó egér fogot tartani, de még-is jobb egérkövei tsinált borsó nagyságú pogátsákat itt ott lerakni, kivált azt egér lyukakhoz közel, mert ezt ha megeszik, rakásra döglenek."38 L A harkályok ellen pedig, mint már emiitettük, lépvesszőket használnak és lövöldözik őket. Etetés. Az olyan méhcsaládokat kell etetni, amelyek elég népesek ugyan, de kevés mézük van. Az etetést a nagy hidegek beállta előtt, még október végén el kell végezni. Legjobb tiszta mézet adni a méheknek, mert ettől semmi bajuk nem lehet. „A mézet, tányérban, TOO tálban v. tsészében tedd a' kas alá, a' mi t.i. alá fér."5 0^- „Mézelik még a' Méhet ugy-is, hogy egy kis vékony válu forma ki-vésett fát tsinálnak, vagy a' Mezőségiek azt tsak Bürök tsüvébe tészik, és minden harmad napra valót adnak néki.383. A méhismeret tárgyalásánál már volt szó a különféle húsok és gyümölcsök etetésre való felhasználásáról. Az „Erdélyi Méhecske" irója (1762) ezek nagyrészét felsorolja és helyteleníti használatukat. „...,- sok féle táplálásoknak módgyait hallottam a'tudós gazdáktúl, ugy mint: főtt gyökerek, gyenge édes ser, a'bab, és török buza liszt mézzel egyelitve, mézes vizzel főtt borsó, szilva lév, füge, malosa szöllö, sült tyúk, récze kappan 's a' t."384. A téli ellenőrzéskor mézes borral „paráholják" meg a méheket és ennivalót tesznek a kas alá „..., akár penig mézben törj apró kenyérbelet, morzsalékot és ha kevés méze volna is; de ha ezekkel táplálod, néha - néha igen jó erős és édes mézes borral a szádból paráhold; hidd el, kiteleltetheted, akármely szegény legyen is."385. a mézbe tört kenyérbélnek és morzsának az etetése igen káros, mert ettől a méz megsavanyodik és a méhek megbetegednek. A tél végi etetés sokszor már nemcsak a gyenge család erősítését, hanem a fiasítás serkentését is szolgálja. 59
