Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)
III.Üzemorganizáció - 2. Gazdasági termelőév
ha még erössen a' tolvaj meg nem este méhedet, eltávozik."^ 2- A veres posztó a röplyukat szűkíti, ezzel erőt ad a megtámadott méheknek, ezért távoznak el a rabló méhek, tehát nem a varázserő oltalmazza meg őket. Természetesen az avas disznóháj szaga is segít a betolakodók elűzésében. Apró fácskáknak a kas kijáratához való helyezése szintén védelmet nyújt.^03. A röplyuk védelmét szolgálja a büdös növényeknek (levestikom, bárányüröm, ebkapor) a kas körül való elhelyezése is. A méhek ezt a szagot nem szenvedhetik, eltávoznak a kastól.^04. „Szintén ilyen ártásokra vagyon a Gonosz, vagy hordo Méheknek az Embernek nagy Ganeja is: midőn az Károsodot Kass heliben tett egy üres Kasnak Likja szájjában belülrül tett Ember Ganéjon mászna által valami bent való Edessegre, a tolvajkodo Méh."305. A röplyuk védelmére enyves lép használatát is javasolják. „...; kend-meg azután a' bé-járó lyukak környékét enyves léppel, hogy valamennyi idegen méh reá száll, azonnal oda ragadjon, hogy azt mind meg-öldöshesd."^ 0 6- Ehhez hasonló az az eljárás, amikor lisztlánggal hintik meg a kas elejét, a kasból kijövő méhek mézes lábaikkal a lisztbe ragadnak, a méhész pedig megöli őket.307. Ha a röpnyílás már biztonságban van, akkor a tolvaj ló méhek helyét keresi meg a méhész. A megtámadott kas előtt csoportosuló és betörő méheket meghinti hamuval, liszttel, porrátört krétával, keményítővel, meszes vízzel és figyelik, hogy melyik kasba térnek vissza.^ 8- Szellemes eljárás a következő: Egy üres kas hátulján lukat fur a méhész és egy arasznyi bürök csövet dug bele, de úgy, hogy a külső vége a kas oldalával egy vonalban legyen, belső vége pedig hosszan beérjen a kasba. így a rabló méhek bemehetnek, de kijönni már nem tudnak. Az eredeti röpnyflást üveggel elzárja és az így elkészített kast a megtámadott méhek helyére teszi. A bürökcsöves nyílás van elől, a bezárt röpnyílás pedig hátul. A tolvajok berohannak a kasba, mivel ellenállásra nem találnak, de kijönni már nem tudnak. Amikor már sok méh van a kasban, akkor „...ereszki egy Pohárba belőlök hármat négyet, egy Haj-szálra vagy vékony tzérnára a' szárnya alatt kössél tsédulát vagy vékony festett papirossal, ereszd-el a' levegő-Égbe, hadd repüljön sorba egymás után kettőt hármat, az a' papir olly' nehézségű légyen, hogy a' Méh nehezen repüljön vélle: de még-is el-birja, hogy úgy lassan-lassan vezessen a' maga lakó helyére és Gazdájához. így a' Darás fészkeket-is könnyen fel-lelheted: ..."309. „Ha pendiglen nem vehetnéd könnyen eszedbe, ha az magad méhei hordják-e a másét, vagy a másé a tiedet, estve csináld bé a járó helyét, amelyikre gyanakszol, és másnap regvei meg-látod, csak vigyázásban légy, ha reámennek-e a tolvaj méhek, avagy nem és így megtudod, ha nem a tied hordják-e a másét."^^A tolvajlás megszüntetésének szintén eredményes módja az, hogy munkát adnak a rabló méheknek saját lakásában. A méhész lisztet, hamút, szitát, fövenyt, mákot, fürészport szór a tolvajok lépei közé,^ vagy pedig éles késsel vagy nyárssal megsérti, átszurkálja a mézes lépeket.-^ 2- Amíg saját lakásuk tisztítása és a megsértett lépek javításán dolgoznak a méhek, addig elfelejtkeznek a rablásról és gyakran végleg abba is hagyják azt. Radikális eljárás a tolvaj méhek mérgezése. Mérgezésre egérmaszlagot, tüzkölő port, fehér hunyor porát, aszangot, büdöskénesőt, patkányétetőt, választóvizet, kék keményítőt, egérkövet, élesztőt, serseprőt használnak.^ 3. E mérgek valamelyikét mézes vízzel összekeverik és egy edényben, a megtámadott kas helyébe, üres kas alá helyezik. A tolvaj lók vígan lakmároznak belőle, majd elpusztulnak, sőt ha saját lépeikbe hordanak belőle, akkor azt is használhatatlanná, mérgezővé teszik és az egész család elpusztul. 51
