Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)
III.Üzemorganizáció - 2. Gazdasági termelőév
Hasonlóan kegyetlen megoldás a tolvajlás megszüntetésére, a rabló méheknek üres kasba való befogása, majd füsttel való megölése. Általánosan ismert eljárás a következő: „Ha veszed eszedbe a tolvaj méhet, melyikre jár, vedd el a helyerül azt, akire jár, és egy üres kast mézes vizzel megkenvén egy bőrkét azon üres kasban az járó likján a kasnak feléig beeresztvén sározd belé kivül, a magad méheit peniglen ki ne bocsátsad annyi ideig, mig a tolvaj méheket elveszted; a kasban belé menvén ki nem jöhet, és benne mind megölheted.14. a befogott méheket büdöskő (kén) füstjével pusztítják el. E két eljárást más méheivel szemben alkalmazzák. Ha saját méhesben van a tolvaj méh, akkor a két viszálykodó kas felcserélésével akadályozzák meg a rablást. így a gyenge kas is megerősödik a régi helyükre visszajáró méhek csatlakozásával.315- Az is megoldás, hogy a megtámadott kas helyébe egy erős méhcsaládot tesznek, amelyik ellent tud állni a rablók ostromának. Hangya, darázs. A hangyabolyt forró vizzel szokták megöntözni, vagy pedig rothadó halat vagy rákot ásnak a fészkükbe, elpusztulnak tőle.^16. A darázs fészkét szintén ki kell forrázni, vagy tűzzel kiperzselni. Természetesen a röpnyílás szűkítését és a mérgezést a darazsak elleni védekezésnél is alkalmazták.317Kigyók, békák, gyíkok ellen, amelyek a röpnyílásnál kapdossák el a méheket, vagy épen be is csúsznak a kasba, és ott végzik pusztításukat, leggyakoribb a mérgezett tej használata. „Kigyóis szereti a' Méhek szállását, Béka sem útálja ottan lakozását, Kivált mezőn Gyék-is közöttük járását Gyakorolja, azért ezek távozását E'képen igazítsd; hogy ha el-veszteni Akarod ezeket, és körbe ejtenei Egy fazakat Földbe kelletik bétenni, És abba maszlagos tejet úgy tölteni. Kigyó, Béka és Gyék ottan azon lesznek, Hogy reá menjenek, 's abból isznak esznek, Méreg forr torkokra, tsak hamar el-vesznek, Soha Méheidben többé kárt nem tesznek."31&. A madarak ellen madárilyesztővepl^-, csörgővel, fészkük elpusztításával, lövöldözésükkel, méregben főzött búza széthintésével,320. lépvesszők és hurkok elhelyezésével védekeznek. „Méhes Kertben egy rúd földbe fel-üttessék, Mellyre fetske fiú halva függesztessék, elevenen Veréb felyül köttettessék, Mind ezeken felyül lép veszsző tétessék. Fetskék oda gyűlnek, 's Verébhez tsapdosnak, Vélvén a' Verebet tolvajnak gyilkosnak; Lép veszszőhöz érvén oda ragadoznak, Fetskét könnyű móddal e' képen fogdosnak."321. A harkály ellen, amely kilyukasztja a kast és kopogásával a lyukhoz csalja a méheket és ott elpusztítja azokat, a kas oldalán helyezik el a lépvesszőket, vagy ha így nem tudják megfogni őket akkor lövöldözésükkel igyekeznek elveszteni azokat vagy a méhestől távoltartani.^22. a szajkó ellen a röpnyílásra helyezett lószőrburokkal és lövöldözéssel védekeznek.323. A lepkéket és molyokat a kasnak gyantával, tömjénnel való füstölésével pusztítják. 324. Méhekkel való vándorlás. A méhekkel való vándorlás a méhészet hanyatlásának idején egyre nagyobb szerepet kap a méhlegelő kihasználásában. Julius végén és augusztusban, amikor már fogy a méhlegelő, olyan helyre viszik a méheket, ahol még tudnak gyűjteni. „Szokták a' méhet, ha a' maga legelője rossz, szanaszét hordani, tanyáról-tanyára, mint a, Bánátiak, mint az Erdélyiek, mint a' Régiek; és ez, ha jó móddal esikmeg, szorőltségban nem rossz."^25. ^ „Dunán innen való 52
