Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)

III.Üzemorganizáció - 1. A méhgazdaság alapítása

házi méhészetre való átmenet csökevényeit és a zsákmányoló életmód egyik maradványát kell látnunk. A gazdaság alapítása a már említetteken kívül, általában a méhek vétele útján történik. A vételnél és eladásnál, mint a méhtartás többi jelentős eseményeinél is, szerepe van a babonának. A hiedelem szerint, ha valaki másnak méhet ad magnak, azzal együtt szerencséjét is odaadja. Ezért „Mikor méhét adsz el. Vond végig a kezedet a kason a kit el adsz, és a mellette valón vonyad vissza felé a kezedet, azonban a kit el adsz ved ki a vese lépét ne félj hogy el viszi a szerentsédet."

2^- Eladásnál a napszakra is ügyelni kell, mert az is befolyásolja a szerencse megtartását. „Másnak ha adói méhet dél előtt, vagy délben agy, mert ell viszik Szerencsédet dél után ha adól."

2^A néphit szerint a jó méhesgazda halála után megmaradt méhekből nem tanácsos venni, mert azok is gazdájuk után „halnak".

2 A méheket általában búzáért vagy pénzért szokták vásárolni. „Hogy búzán jobb Méhet venni, mint kész pénzen, azt tsak ollyan babonaságnak tartja az okos Méhész, mint azt, hogy ha valaki a' Méhre alkuszik, nem lessz hozzá szerencséje."

2^- Vannak, akik pénzért nem is adnak el méhet, „...mert az hizemben vágynák, hogy el-adáskor minden áldás tőlök el-tavozik."^!^. A vétel ideje körül megoszlanak a vélemények. Vannak akik azt tartják, hogy legjobb tavasszal venni a méheket, mert amit ősszel vagy télen vesznek, azokról nem tudni, hogy tavaszig hogyan fognak fejlődni. Ha lehet, olyan méheket kell vásárolni, amelyek előző évben nem rajzottak és amelyeket nem, vagy csak kevésbbé metszettek ki.

21

8- A tavaszi eladás azonban legtöbbször kénytelenségből történik, ha nem akkor pedig csak a gyengébb családokat adják el. Ilyenkor jó erős méhcsaládot venni nagyon nehéz és ha lehet is, nagyon drága. „Megesik hát, hogy ha illyenkor vehetsz-is: de vagy két árát adod-meg, vagy igen rossz leszsz."

2^A nyári vétel nem tanácsos, mert bizonytalan, hogy tud-e még a raj elegendő élelmet hordani télire. Ilyenkor legjobb az első rajt megvásárolni, mert ez rendszerint erős, népes. Ha második vagy harmadik rajokat vesz a méhész, akkor abból kettőt-hármat össze kell ütni, mert különben tavaszra elpusztulnak. Általában rajzáskor is csak a szorult ember ad el méheket.

2

2^„A" méhvásár legoltsóbb ősszel és akkor rendszerint több is van eladó, mint másszor."

2

2 Ősszel sok méhesgazda szokta eladni a leölésre szánt méheit, tehát ilyenkor nagy a választék. Altalános vélemény az, hogy közeli helyről nem jó méheket venni, mert ismert útjukon visszatérnek régi helyükre. Nem tanácsos olyan magméheket sem vásárolni, amelyek abban az évben 2-3 rajt eresztettek, mert ezek rendszerint legyengültek a többszöri rajzástól. Az ilyenek sokszor elpusztulnak, vagy a következő évben későn rajzanak. Legjobb olyan magméhet venni, amelyik csak 1 rajt eresztett, tehát elég népes és eledele is van bőven. Ügyelni kell arra, hogy a lép ne legyen fekete, mert az ilyen család már öreg, lassú munkás, és a legtöbb veszedelemnek is ez van kitéve.

22

2- A szép sárgalépú méhekhez lehet a legtöbbet bizni, mert ezek jó munkások, rendszerint elég népesek és mézük is van elegendő. Hogy a kiszemelt méhcsalád valóban jó-e, arról többféleképpen lehet meggyőződni. A vevő megkopogtatja a kas oldalát, és ha erős zúgást kap válaszul, akkor népes a család; vagy befúj a kasba, és amelyikből a legtöbb méh tódul ki, az a legerősebb.

2

2^Ha tapasztalt méhész vesz méheket, az a kas emeléséből is meg tudja állapítani, hogy melyiket érdemes megvenni. 42