Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)
II. A méhtenyésztés - 2. Szaporítás
hiszik, a méhészek vélekedése szerint, hogy a feketeség az a raj, amelyikhez ők is tartoznak és odaszállnak. A nem kívánatos helyektől a méhész igyekszik távol tartani a rajt. Ürömmel, ebkaporral, melyeknek szagától irtóznak a méhek, dörzsöli meg a raj befogására alkalmatlan helyett ^ 2- Ugyanezt cselekszi, ha a befogott raj egy része visszaszáll előbbi helyére.\ makacs rajt levestikom, ebkapor, rongyba tekert emdberhaj, vagy kutyaszőr füstjével kergetik más helyre. ^ A raj befogása előtt a méhész méhfüvel, köménymaggal dörzsöli meg a kast, belül vizelettel megöntözi, hogy az a méhek előtt kedves szagot árasszon magából. Az ilyen kast szeretni fogják a méhek és soha el nem hagyják. ^ Az új lakásba telepítendő raj természetét és tulajdonságait a következő eljárással akarja befolyásolni a méhész: „...mikor botsát jó Méhed Rajt, a'melly Kasba fogni akarod, veres posztóval vond-bé a' Kasnak az alsó szélit, a' be-fogás után-is a' Kas lyukát biritsd-be körös-körül veres posztóval, hadd járjon azon ki's-be a' Méh, hatsak harmad napig vagy egy Hétig, akkor Ketske vagy juh-téjbe olvaszszál Borkövet, vén Asszony tsipáját a' Szilva, Medgy, Cseresznye, Baratzk Fákon terem, vad Rósa-fa bojtját, meg-szárasztván törd-öszve, és ezt a' Juh-téjbe jól öszve kavarván hintsd - meg vélle kétszer háromszor idő-vártatva. Ugy lésznek kényesen, bátran járó, repülő hordó virgontz Méheid, vigyázók, Lepkét, Darást el-kergetők."^^' Ezekkel az eljárásokkal a raj befogás vesződséges munkáját akarja megkönnyíteni a méhész. Közvetlenül a raj befogása előtt a méhész saját vizeletében mosdik meg, így munka közben nem szúrják meg a méhek. A raj befogása Legkönnyebb a rajt befogni, ha olyan helyre száll, ahol a méhész minden nehézség nélkül hozzáfér. A fürtben lógó raj alá tartja a kast és egy erős rázással, vagy ütéssel egyszerre a kasba hajtja a rajt. Ezután a kast fóldrehelyezi, lepedővel letakarja, hagyja őket lecsendesedni és napnyugta után kijelölt helyére teszi a rajt. Hogy szereti-e a raj a kast, a méhész arról tudja meg, hogy fülét a kas oldalához teszi és ha a raj „...ugy sebbeng mint a Rák a tarisznyában jó, külömbe, zug, bojog, háborog mint a szélvészes tenger, és nem marad azon kasba, ekkor keres más kast."^ Ha az anya raj kirepülésekor a földre esett, akkor kast borítanak rá és a kas tetejére egy kopott, rossz kalapnak vagy süvegnek a „sajt karimáját" teszik. „Nem tudni, hogy a' méhek azt minek gondolják de a' süveg karimára egyszerre leszállanak és az anya méh szavát meg-halva alább-alább jönnek mig hozzá nem érkeznek." Könnyű a rajt befogni akkor is, ha az a földre szállt. Egy kast kell csak ráboríítani, forgáccsal, vagy botocskával feltámasztani és pipafüsttel felhajtani abba a méheket.^^„Hogy a Raj-Méhek jok legyenek minekutánna bé fogod a Kasban, paráhold meg egy kiss egett Borral, avagy bár tsak nyers borral, kedvet találsz előtte. Ne is féltsd hogy el hadják a Kast, sőt kétképpen meg jutalmaztattyák, az Kast tele hordják. Nem is tehetsz egyszer nagyobb jot vélek." Ha vastag fa oldalára vagy törzsére száll a raj, akkor kicsi fakanállal vagy lapátkával kell a kasba apránkint berakni. Puszta kézzel is lehet őket a kasba meregetni, inkább mint seprűvel vagy tollal beseperni, mert ezektől a méh feldühödik és vagy elmegy más helyre, vagy megmarja a sepregetőt. 121 • Néha hosszan elnyúlva telepedik a raj a fa oldalára. Ilyenkor a raj két széléhez bárányürmöt kell tágan a fa törzsére kötni, majd 28
