Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)

II. A méhtenyésztés - 2. Szaporítás

A hószámos asszonynak a méhesben való jelenléte szintén árt a méheknek, de bizonyos idő után már hasznossá válik az. „Tavasztól fogva egész Szentő Mihály napig vigyázván kivált a' Hóid'járására; Méhes Kertedbe az Aszszonyi állatot bé-ne ereszszed, az után semmi bajok nem lészen, sőt még szagok 's járások által az Anya-Méhek élednek 's erősödnek."^A hiedelem szerint a méheket kuruzslással tolvajjá lehet tenni. „Tolvaj Méh az, a' mellyet haragjából egy Méhész, más Méhész Méheinek prédálására küld ... Tolvaj Méh az-is, mikor Tavaszszal Méheidet mérges füveknek mézbe kervert porával megkurusolván a' közönséges kár-tételre helytelenül ki-botsátos."^- Egyesek külön szerzetnek is tartják a tolvajméheket. A méhek nemeiről való ismeretek, a méhészek nagyrészénél, igen hiányosak. Kimondottan népi ismeretekről a vizsgált időszakból igen kevés közlés van. Azt tudják, hogy a méhcsaládban anya, herék és munkások élnek, de hogy melyiknek mi a szerepe és feladata ez már tisztázatlan. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen a méhészkönyvek irói között is állandó a vita arról, hogy az anyaméh végzi-e egyedül a szaporitást; a munkásméhek fiasitanak-e, ha igen, akkor abból here vagy munkásméh lesz-e; hogyan és mitől termékenyül meg az anya, stb.? A méhek különböző elnevezéséről Ravazdy Andrástól kapunk hirt. „Leg-Nemesebb Nemei a' Méhnek: a' Csillag, Balog, Buda, Szarvas, Hodos, Szagos, fél-kajsza, Patyolat 's a' t..."62- „Jegyezd - meg a' Herékről, hogy a' Balog és Kajsza nevezetű Méhek igen kevés Herét szaporitanak, tsak annyit; a' mennyi a' Nemzésre szükséges, ..."63Leirásukat, értelmezésüket nem adja meg, mondván, hogy az legföljebb a gazdák gyönyörködtetésére szolgálnak, de hasznára nem. Lehetséges, hogy ő maga adta a méheknek ezeket a neveket. Ravaszdy is azok közé az írók közé tartozik, aki közli a babonákat, hisz is azokban, sőt néha saját babonás eljárásait is javasolja másoknak. Megállapíthatjuk, hogy a legkorábbi leírások, tanácsok a tavaszi kieresztéstől teszik függővé az egész év eredményességét. A sok irracionális eljárás és vélekedés mellett azonban olyan ismeretekkel is rendelkezik a méhész, amelyek biztosítják az átlagos jövedelmet és szaporulatot. Erről az állításról az évi munka leírása során teljes bizonyossággal meggyőződhetünk. A hasznos ismeretek száma növekszik és egyre fokozódik a méhészkönyvekben a XVIII. század utolsó harmadától kezdve, kiszorítva a régi hiedelemanyagot. Ez érthető, ha a gazdálkodás és ezen belül a méhészet helyzetére gondolunk ebben az időszakban. Itt csak röviden mutattam be a méhésznek a méhekről való ismereteit. A rajzás, a termelőév és védelem részletes leírásánál bővebben használom fel a rendelkezésemre álló anyagot. Szaporítás A méhész állományának szaporodását elsősorban a már meglévő méheitől, azok rajzásától várja. Valóban ez a leggyorsabb és legolcsóbb szaporítás, mindössze a raj befogása ad különösebb gondot. Az új méhlakások rendszerint házilag, otthon készülnek, vagy veszik. De ez a költség a vétel utján való szaporításnál sem lenne elkerülhető, no meg ehhez jönne még a raj ára is. A vétel szaporításnál nem jön számba, csak a gazdaság alapításánál. 24