Domonkos Ottó: Méhészeti irodalmunk néprajza. A Soproni Múzeum kiadványai 5. (Budapest, 1952 - Sopron, 2000)
II. A méhtenyésztés - 2. Szaporítás
A rajzás oka A rajzás okáról különbözőek a vélemények. „Sokan azt tartják és hiszik, hogy a' köpü megkissebbitése az oka rajzásnak, hanem ebben ugyan nagyon megcsalatkoznak."64- Mások tudják azt, hogy a fiasításból eredő túlszaporodás és ezzel együtt uj anya felnevelkedése az oka a rajzásnak. A fiasítás etetéséről is vannak ismeretei a méhésznek. „Télben Nyárban találni a' Lépeknek lyukaiban darabonként fotonként mézzel öszve elegyittetett Viaszkot mellyet a' Méh a' lábán hord-bé, islógnak is hivjuk. Ezen mézzel elegyített islógot nevezik a Méhészek, Méh-kovásznak, parasztossan Méh-kenyérnek.""^- A fiasítás etetésére azonban nem viasz és méz, hanem virágpor és méz keverékével látják el a méhek az uj nemzedéket. A rajzás ideje A rajzás ideje a méhcsalád életképességétől, erejétől, az éghajlati és az időjárási viszonyoktól függ. Az olyan méhcsalád, amelyiknek bőven volt téli elesége és így korán kezdhette a fiasítást, az rajzik legelőször. A korai rajzásnak az is lehet egyik oka, hogy az anyaméh korán tavasszal elveszett és a méhcsalád több anyát nevelt. Az ilyen rajt „Koránvaló raj"-nak, „időnkivüli raj"-nak nevezik.66Az ilyen raj néha április, májusban röpül ki, innen származik a neve is, mivel a rendes rajzás idejét megelőzi. A rajzás zöme azonban május második felére és június hónapra esik. ,,A' jókori eresztés kezdődik Orbán' nap tájján, végződik Illyés napja-felé, noha Augustusban, sőt Septemberben is látunk tsiri-biri Unoka rajokat, ..." (Orbán - május 25, Illés - julius 20.) 6 7Az időjárás változása a rajzást általában csak egy-két héttel késlelteti. Az éghajlati különbségek azonban erősen éreztetik hatásukat. „A" rajzás ideje a' különböző éghajlat alatt igen különbféle. Meleg vidékeken már május első felében kapni rajokat. A' hidegebb tájakon az alantabb fekvő helyeken junius első felében jönnek, a' durva hegyes vidékeken mint p.o. a' kárpátok alatt csak julius elejétül az utoljáig.Természetesen a hideg vidékeken a rajok száma is kevesebb, mint más melegebb vidéken. A rajok neve A természetes rajok, vagy más kényszerítő körülmények következtében kirepülök külön-külön nevet kapnak. Az általános rajzás idejét megelőző raj neve „első vagy idején való Raj"^-, „Idétlen raj"? 179 Az általános rajzáskor kirepülő méheket „Második rend-béli Raj"-nak, • „Első Raj"-nak 7^- nevezik. A harmadik rendre való raj a „Második Raj" 7^.- vagyis ugyan azon méhcsaládnak második eresztése. Az ezután az ugyanazon kasból kirepülő raj neve „harmad, negyed raj",„Sarju-raj"."^25
