Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Flórián Mária: Polgárosodág a 18. századi magyar közrendű férfiak öltözködésében. A mellény

szabású ruhákat, vagyis voltak kimondottan „Németh váltó mives Szabok", akik drága és közönséges, illetve „Selem" és „ordinarf"' posztóból varrták a német dolmányt és kamizolt. Árszabásaikból megtudjuk, hogy készült „Férfiúnak való Kamizoltul ujjal" és „Uj nélkül", vagyis már kifejezetten mellény is.

1

7 A korabeli pesti árszabásban olvashatunk először arról, hogy német szabók „Szolga Renden levő egesz Köntösnek" varrását is vállalták.

1

8 A német szabók árukínálata szinte országszerte megegyezett ebben az időben, így pl. a gyulaiaké

1

9 és a zalaegerszegieké,

2

0 a szegedieké is csak annyiban tért el az előzőektől, hogy 1765-ben árukínálatukban a barhentből varrt ujjas és ujjatlan lajbi mellett szerepelt még a „Férfinak való Laibl ezüstel vagy aranyval Ki varva a' Lyukak Szélye" és szegett, „Karnérozott Laibl varrása" is.

2

1 Az ilyen „Karmirozot férfiúnak való nyári lajbli" 1770-ben Borsodban,

2

2 1771-ben Heves és Külső-Szolnok vármegyében is divat lett a „paszomántos lajbli", ujjas és ujj nélküli flanellajbi mellett.

2

3 Az 1750-es évektől a német szabók varrta német köntös felső ujjasának német neve, a Rok is bekerült az árszabásokba, amelyen a „gomb likakat ezüsttel, vagy arannyal Két Sorra ki tűzve" díszítették, és amelyhez ugyanilyen kamizol és „Hasonlóan ki varrót, és premzet Nadrag" is tartozott.

2

4 A német Rock mellett a magyarított megnevezés, a „Külső Nemeth dolmány"

2' továbbra is használatos volt, mind a két változatot - esetenként - egyszerre is alkalmazták. 1777-ben Esztergomban, ahol finom „Köntösnek vagy Rokknak varrása Chamisoltul" készült, a „7. 8. 9. esztendős Gyermeknek Selemmel ki varrót Dolmánytul, Hasonlo Chamisolnak varrásátul" tételben ismét a dolmány szó szerepel. Az esztergomi limitáció arról is árulkodik, hogy a ujjas, esetleg bélelt és az ujjatlan posztó- vagy flanellajbi négy méretben, a „Kartonybul való nagy Szolgállónak való Laibli" is 1

6 Mollay 1982, 416. - közvetlenül a latinból vagy a németből átvett szavunk, „országszerte elterjedt, rendes, szabályszerű, szokásos" értelemben volt használatos. 1

7 Fejér Megyei Levéltár (a továbbiakban FML) IV. A. 1002/b. 1-53. 1743. Székesfehérvár, Fejér vm. - 1744ben a győri német szabók hasonló árui között szintén szerepel egy dolmán a köntösön, azaz az öltönyön kívül, „magánossan". Győr-Sopron Megyei Levéltár - Győr (a továbbiakban GySML) IV. A. 1. B. Acta 1744. N. 79. 1-49. Győr, Győr vm. 1

8 TML Közgyűlési Iratok 4:281. 1-15. 1743. Pest, Pest-Pilis-Solt vm. - Ugyanekkor a Moson megyei Nezsideren kiadott limitáció szerint a német szabók magyar ruhát is varrtak. GySML - Mosonmagyaróvár IV. A 502. B/23. 1712. sz. 1-17. 1744. Nezsider, Moson vm., a veszprémi szabók pedig „ki varrót, és premzet Nadragot" ajánlottak megrendelőiknek: FML IV. A 10. F. 18. Nr. 210. 1746. Veszprém, Veszprém vm. 1

9 Békés Megyei Levéltár (a továbbiakban BML) Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének Iratai IV. A 1. 110-111/1744. Gyula, Békés vm. 2

0 Zala Megyei Levéltár (a továbbiakban ZML) Közgyűlési Jegyzökönyvek 298-342. P. 1760. febr. 22. Zalaegerszeg Zala vm. 2

1 BML IV. A 1. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének Iratai 72/1766. 1765. júl. 21. Szeged, Csongrád vm. 2

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár - Miskolc (a továbbiakban BAZML) IV. A. 501/b. MAT. XVI. FS. I. FR. 155. 1770. Miskolc, Borsod vm. 2

3 BAZML - Miskolc IV. A. 501/b. MAT. XVI. FS. I. FR. 159. 1771. Eger, Heves és Külső-Szolnok vm. 2

4 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) P. 707. Zichy es. lt. Vegyes családi és birtokiratok. Rtsz. 200. Fasc. 202. 1-11. Veszprémi iparosok árszabása 1755. Veszprém, Veszprém vm. 2

5 VML Megyei közgyűlési iratok 115. es. 11-28. 1775. nov. 26. Zalaegerszeg Zala vm. 197