Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Flórián Mária: Polgárosodág a 18. századi magyar közrendű férfiak öltözködésében. A mellény

több méretben, tehát nem rendelésre, hanem konfekcionálva, vásárra is készült

26 Az ujjas és ujjatlan lajbi ekkor már országszerte állandó terméke volt a szabóknak.

2

7 A lajbi nemcsak általánosan használt öltözetdarab lett, hanem az 1780-as években ennek az eredendően német öltözetdarabnak a magyarítása is megindult. Jászberényben pl. készült „Ujjas Lajbli duplás melly fedéllel németessen", de készült "Magyarossan" is.

2

8 A körözőlevelek segítségével azt is megtudjuk, hogy a nyugatiasan öltözködő mesteremberek lajbija fehér flanel vagy kanavász, és ezzel a „fehér németes lajbival" szemben a magyaros általában kék volt, és „tarka zsinórral volt kihányva". Idővel ennek a kék lajbinak a dísze a sűrű gombozás lett (Kemény 1918, 129-130). A 19. század elejére országszerte mindenütt megrendelhető lett - a német köntös egyéb darabjai nélkül is - a sok helyen még mindig alsó dolmánynak is nevezett mellény. Viselték a katonatisztek, városi emberek és a köznép is, felnőttek és gyerekek egyaránt.

2

9 A német szabók sok helyen beilleszkedtek a váltómíves magyar szabók szervezeteibe,

3

0 és - a magyar szabókhoz hasonlóan mesterségükön belül szakosodtak. így a Tolna vármegyében 1812-ben kiadott árszabás például „Német Férfi Szabóknak" íródott.

3

1 De ahol ilyen szakosodásukról nem tudunk, ott is főleg a férfiruhatárakat egészítették ki a nyugatról érkező, újabban divatos ruhafélékkel. A makóiak termékei között szerepelt például „Lovagló Nadrág gombokra és bőrrel kivarva," „Pantalon Nadrág," „Térdig érő Német Nadrág" és hosszú nadrág is, ám a korábbi paszomán helyett ez utóbbit már zsinórozva árazták. Készült itt „Hoßßü tsinosan varrott Úri Lajbli"

3

2 azaz „Hoßßü Német Lajbli" is, ami mellett egyre gyakoribb - a német jelző nélkül - a „Rövid Lajbli.

3

3 Az 1800 -as évek elejétől a férfiruhákra szakosodott német szabók

3

4 egyre nagyobb arányban tértek át az ujjatlan lajbik öltönyön kívüli „tömegtermelésére", amint ezt 1818-ban a veszprémi „Váltó Mives Németh Szabok Munkáinak Bére" vagy a győri német szabók árszabása példázza.

3

5 2

6 Nógrád Megyei Levéltár (a továbbiakban NML) Közgyűlési Iratok 96. G. 26. 1-23. 1777. Esztergom. Esztergom vm. 2

7 Csongrád Megyei Levéltár (a továbbiakban CsML) IV. A. 1003. V. 1. A. 3. 1781. Szeged, Csongrád vm. 2

8 Szolnok Megyei Levéltár (a továbbiakban SzML) J-K. D. CAPSA XIII. Fasc. 3. Nr. 18. 1780. Jászberény, Jász-Kun kerület. 2

9 CsML IV. A 1003. V. 2. és CsML IV. A. 1003. V. 5. 1-34. 1803. Szeged, Csongrád vm. 3

0 Somogy Megyei Levéltár (a továbbiakban SML) KÁL Mernyei Uradalom Iratai, Officiosa (1770-1852.) 1812. Kaposvár, Somogy vm. 3

1 TML Közgyűlési Iratok 4:135. 1812. Szekszárd, Tolna vm. 3

2 BML IV. A 1. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlési Iratai 662/1813. 1-32. 1812. Makó, Csanád vm. 3

3 BML IV. A. 1. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlési Iratai 414/1813. Jászberény, Jász és Két-Kun kerület. 3

4 VeML Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai. IV. 1. b. 19/1813. IV. 15. 1-51. Komárom, Komárom vm. 3

5 VeML Veszprém Város Levéltára. Tanácsülési iratok V. 102. b. 301/1818. Veszprém, Veszprém vm.; Xantus János Múzeum ltsz.: 56. 63. 8. 1818. Győr, Győr vm. 198