Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)
Nováki Gyula: Bella Lajos földvárkutatásai
Nováki Gyula Bella Lajos foldvárkutatásai A régészeti, történeti tudományokkal a XIX. szazad közepe táján kezdtek intenziven foglalkozni hazánkban. Jóformán minden előzmény nélkül, a semmiből kellett kiindulni annak, aki egy-egy hely régészeti, történeti kérdéseivel akart foglalkozni. Szakkönyvek még alig voltak, mindenkinek saját erejére, saját kísérletezéseire, próbálkozásaira kellett támaszkodni. Sopronban Paúr Iván kezdte a régészkedést. Pozsony és Pest volt életenek legnagyobb részében a tartózkodási helye, és már Pesten tevékenyen bekapcsolódott az országban folyó régészeti munkákba. Sopronba mar élete derekát elhagyva került 1858-ban, 52 éves korában, mint a Széchenyiek levéltárosa. Sokirányú tevékenységére itt most nincs mód kitérni. Itt is folytatta a régészeti kutatásokat. Legnevezetesebb ásatása a Bécsi-domb kelta temetőjében volt amit már idős korában, 1882-ben, 76 évesen vezetett. Ezekben az években, 1876-tól Bella Lajos, mint fiatal történelem és földrajz szakos tanár is itt volt már Sopronban, és összebarátkozott Paúr Ivánnal, a bécsi-dombi ásatáson is részt vett. Paúr 1884ben megalapította a Sopronvármegyei Régészeti Társulatot, amelynek egyik oszlopos tagja éppen Bella Lajos volt. Paúr 1888-ben meghalt, a soproni régészeti kutatások immár teljesen Bellára maradtak (Bella 1889/a). Bella rendkívül sokoldalú, tevékeny, közismert egyénisége volt Sopronnak. Sok helyi társadalmi szerv, egyesület alapításában vett részt, többüknek elnöke is volt. De egyre inkább a régészet felé vonzódott, szabadidejének nagy részét erre áldozta. Messze vezetne, ha a sokoldalú régészeti tevékenységét akár csak nagy vonalakban is akarnánk áttekinteni. Ragadjunk most ki csak egy témát, tekintsük át, milyen eredményekre jutott a földvárkutatás terén. Az őskori és középkori földvárak kutatasa ekkor már az ország több területén szép eredményeket tudott felmutatni. Nagy számban váltak ismertté e földvarak, de a kormeghatározásuk és rendeltetésük terén még sok volt a bizonytalanság. Mint minden tudomány, így a régészet sem áll meg egy bizonyos fokon, az adatok és az ezekből leszűrhető tanulságok, értékelések is egyre gyarapodnak A korábbi megállapítások egy része tovább finomul, vagy az újabb eredmények azokat meg is változtatják. Az alábbiakban áttekintjük Bella Lajos földvárkutatásait, és megvizsgáljuk, az újabb kutatások vajon mennyiben támasztották alá, vagy eppen változtatták meg az ő megállapításait. Bella Lajos legközismertebb eredménye ezen a téren a soproni Várhely, regi nevén Burgstall sírhalmainak és hatalmas földvárának a felfedezése és hosszú 141
