Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Gömöri János: Fertőrákos Árpád-kori temploma
Gömöri János Fertőrákos Árpád-kori temploma A győri püspökség fertőrákosi birtokán — a kutatók majdnem egybehangzó véleménye szerint — egykor állhatott egy, a Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt Árpád-kori templom 1. Bán János kéziratos munkájában 2 úgy vélte, hog}' ez a feltevés az oklevelek latin nyelvű szövegeinek téves értelmezésén alapszik. Tudniillik, a Győri püspökség 3 Boldogságos Szűzről nevezett székesegyházához tartozó fertőrákosi birtokot 4 említik a fertői vám jövedelmének vitás kérdéseiben döntő okiratban, és nem e fertőrákosi birtokon, vagy mellette álló templomot. Az első említés éve is vitatott, ezt általában 124l-re keltezik az 1429. évi másolatban megmaradt oklevél adatát I. Omode püspökre (1241—1242) vonatkoztatva 5. Mivel az Árpád- kori templom léte szempontjából ez másodlagos kérdés, nézzük inkább konkrétan a templomra vonatkozó adatokat. A Sopron és környéke műemléki topográfiája szerint a XV. század derekán, a Sopron körül dúló háborúskodások alatt 6, vagy a törökök 1529. évi átvonulásakor 7 pusztulhatott el a mainál korábbi rákosi templom. Egy állítólagos 1326. évi fertőrákosi templom-említés után az első, valóban a rákosi templomra vonatkozó adatot abból az 1438. évi okiratból 8 ismerjük, amelyben egy soproni polgár a Sauerbrunn dűlőben fekvő szőlőjét fiának adományozza, és ez az ingatlan — a védőszent megjelölése nélkül Valter, Ilona: Romanische Sakralbauten Westpannoniens. Eisenstadt, 1985. 120., Csatkai Endre — Dercsényi J^ezső: Sopron és környéke műemlékei. Budapest 1956, 212. o. Bán János: Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története. (Kézirat) Soproni Múzeum Néprajzi Gyűjtemény NLT 881. 4. A Boldogságos Szűz oltalma alatt álló győri egyházmegye 1002 (de legkésőbb 1009) körüli megszervezését egyedül az esztergomi és veszprémi püspökségek létrehozása előzte meg. Házi Jenő: Sopron középkori egyháztörténete. Győregyházmegye múltjából IV. szám. 1. rész. Sopron 1939. 1.; Györffy György: István király és műve. Budapest 1977. 23. és 24. térképek.; Valter i.m. 14. Nagy Imre, Sopron vártnegye története. Oldevéltár II. Sopron 1891. 137. o., Nr. 80.: „Zsigmond király a csornai conventet kiküldi, hogy a győri püspökség Rákos nevű birtoka és Sopron város birtoka mentén a határ a felek között vitás lévén, azt újra járja meg, amint azt IV. Béla királynak 1244-ből való határjáró levele körülírja. Pozsony, 1429. Nov. 3. „..iudicem, iuratos et universos cives de dicta Sopronio ab una parte, et inter venerabilem patrem dominum Omodeum dei gracia episcopum Jauriensem ...super portu sen tributo portus, videlicet stagni et lacus FertheM> vidganter mmcupata in possessione ecclesie beate virginis Racus vocate prope eadem civitatem existente..." Bán J. i.m. 3. o. értelmezése szerint a megállapodás „egyrészt Sopron bírája, esküdtjei és összes népe, a másik részről tisztelendő Omodeus atya, Isten kegyelméből győri püspök között, a régebbi időben megindított bírói elintézés kérdése felújítást nyert a közönségesen Fertőnek nevezett mocsár és tó kikötői vámja felett, amely ugyanazon város mellett fekvő, a Bold. Szűz temploma Rákos nevű birtokának tulajdonában van." Az itt említett civitas tehát Sopron, amely mellett a győri Boldogságos Szűz templomáról nevezett püspökség birtoka, Rákos ( possessio) található. Ez az oklevél tehát nem bizonyítja, hogy a feltételezhető rákosi .Árpád-kori templomot a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték fel. Nem zárja azonban ki, hogy esetleg lehetett Rákos birtokon is tempóm, de ezt nem említi. Bán János i. m. 4. o. II. Amadeus püspök (1254—1267) idejére teszi az oklevél keletkezését (1254). Házi Jenő: Macskakő vára. SSz. 1962, 332—340.; Mollay Károly: Macskakő-Katzenstein. Feudális anarchia és huszitizmus Sopronban. SSz. 1963, 122—135. ' Mollay Károly: Sopron vármegye vázlatos története. In: Csatkai — Dercsényi i. m. 1956. 74. Csatkai — Dercsényi i. ni. 1956. 512. Házi Jenő: Sopron Szabad Királyi város története. Okmánytár 1/1. 97. sz., 47. o. 1326: „...Castrum Rakws in comitatu Supruniensi.... possessionis ecclesie beate Virginis et episcopi...." (Hertul királyi festő meggyesi birtokrészének visszaadásakor említik a rákosi püspöki birtokot, a győri püspökség Boldogasszony templomának rákosi várát és a Meggyes possessioval határos birtokát. Az oklevelet a győri káptalan két kiküldötte hitelesíti. Tehát ez a Boldogságos Szűz templomára vonatkozó adat sem a rákosi templomra értendő.; Házi Okmánytár II/1. 84. sz. 57. o. 1438: „... Weingarten, dauon man dient IX phunt zu der chirchen zum Chreuspach. " 27
