Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Wallner Ákos: Dr. Wallner Ernő (1891–1982) élete és munkássága

Kutató Intézet alkalmazta, ahol a könyvtár számára új rendet dolgozott ki. és tovább folytathatta kutató munkásságát is. Figyelme ismét a Bakony környéke, nevezetesen a Balatonfelvidék felé fordult, ekkor készítette el Alsóörs településképe c. munkáját. Már 1938-ban meg kellett az egyik szemét operáltatnia ideghártya leválás miatt. Az akkor sikeres operáció ellenére néhány év múlva a baj ismét jelentkezett és egyik szemére látását elveszítette. 1967-ben a másik szemen is jelentkezett ugyanez a baj, amelyet többszöri operációval sem lehetett meggyógyítani. Látásának elvesztése, majd édesanyám 1970-ben bekövetkezett halála után ideje nagyrészét leányánál Pakson, ill. nálunk Sopronban töltötte és családjának tagjai, főleg unokái, több tisztelője, Budapesten pedig számos korábbi munkatársa segítségével még több tanulmányt írt elsősorban a földrajztudomány módszertani kérdéseiről. Szerkesztésében jelent meg 1976-ban az ELTE földrajzprofesszora, személyes jóbarátja, Mendöl Tibor halálának 10. évfordulóján a Földrajzi Közlemények emlékszáma, amelyben „Emlékezés Mendöl Tiborra" címen jelentetett meg méltatást az általa nagyrabecsült geográfus munkásságáról. 1981-ben, a Földrajzi Értesítő XXX/1. számában jelent meg utolsó tanulmánya „A település- és városföldrajzi szemléletről" címmel, amelynek végszavában a következő szavakkal búcsúzik munkatársaitól és tudományágától: ,,....E munkát egyúttal emlékezésül, köszönetem kifejezéseként szántam a Kutatóintézet mindazon munkatársainak, akik ismernek, akik több alkalommal emberi és szakmai segítséget nyújtottak. Búcsúzom végül fél évszázados földrajzi munkásságomtól, amely jelentett örömet, szerény sikert, de hozott nehéz napokat, éveket is. Sors bona, nihil aliud!" 2. Földrajztudományi munkásság Tudományos munkásságát a már fent említett három régiónak (Felső-őrvidék, Bakony és Balatonfelvidék, Dunaföldvár-Paks és környéke) gazdaság- és településföldrajzára, valamint a településföldrajz általános és módszertani kérdéseire lehet felosztani. a.) A Felsőőnndék Wallner Ernő első jelentősebb tanulmánya „A felsőőrvidéki magyarság települése" címmel jelent meg a Földrajzi Közlemények 1926. évi I—IV. füzetében. A korábban Vas megyei, ma burgenlandi német nyelvterületbe beékelt négy magyar település: Felsőőr, Alsóőr, Őrisziget és Jobbágyi részletes, elemző leírását kapjuk, amelyben az általános földrajzi leírás és a történelmi áttekintés után következik a települések részletes leírása. A mezőgazdasági művelés ismertetésében részletes grafikonokon mutatja be a szántó, erdő, rét, kert, legelő megoszlását, a birtoknagyságokat, táblázatokban adja meg a bevetett területeket és az azokon kapott termést, a községek állatállományát és a gyümölcsfák számát. A településformákat illetően legrészletesebben Őrisziget és Jobbágyi községekkel foglalkozik. Jellemzésül megadja egy őriszigeti telek alaprajzát, és példákon (alaprajz, fénykép) ismerteti a falvakban alkalmazott építési módozatokat. A településföldrajzi adatok zömét személyes bejárás útján gyűjtötte össze. Itt kell megemlíteni „A burgenlandi kérdés" címen a Földrajzi Közleményekben 1930-ban megjelent írását, amely válasz Georg A. Lukas osztrák egyetemi tanárnak a „Geographischer Anzeiger"-ben megjelent cikkére, amelyben Lukas hét pontban sorolja fel érveit Burgenland Ausztriához tartozása mellett. Wallner Ernő mind a hét 425