Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Firbás Oszkár: Száz éves a Zettl-lőver

minden parcellázott területen nyaraló is épült. A kevésbé módosak csak fából építették. Tavasszal koranyáron kiköltöztek, majd a hosszú soproni ősz elteltével visszaköltöztek városi lakásaikba. Néhány módosabb család olyan épületet emeltetett, amelyet télen is lehetett lakni. A Zettl-család igen jómódú soproni polgárcsalád volt. Megengedhette magának, hogy télen, nyáron lakható épületet emeltessen, és körülötte parkosítson. A soproni levéltárban 1878. január 13-i dátumra való hivatkozással találtam egy bejárásról szóló jegyzőkönyvet, amely megemlíti, hogy a jelzett napon a Felsőlőver úton (ma Hársfasor) olyan mély a bevágás, hogy azt rendbe kell hozatni. 1872. december 24-én elhunyt Zettl József, aki feleségével, Hechl Johannával közös végrendeletet készíttetett. Részletesen intézkednek a Zettl család vagyonáról. A felsőlőveri kertet Zettl Gusztáv örökli. Zettl Gusztáv 1894-ben kéri a felsőlőveri mély út feltöltését. A város főmérnöke, Wälder József 1894. június 14-én fel is méri a mély utat, és arról június 18-án térképet készít. A térképet megtaláltam a levéltárban. Ezen szerepel a Zettl Gusztáv-féle kert határa, amely ma azonos a Hársfasorral. Az úttal kapcsolatban nem sok minden történhetett, inert 1897. március 15-én újra kéri a Zettl család az út megjavítását. Wälder 1898. január 13-án újabb térképet készít. Végre a város 1899-ben 550 forintot ajánlott meg az út feltöltésére és kijavítására. Mindezek nagyban valószínűsítik, hogy a Zettl család ezekben az években létesíti a kertet, amelyhez az út megjavítását éveken keresztül kéri. Valószínűsíti továbbá a létesítés dátumát az a tény is, hogy 1976-ban a legidősebb tűlevelű fákat növedékfüróval megvizsgálva, mintákat véve az évgyűrűszámláláshoz, szinte minden esetben 80 év körüli évgyűrűszámot találtam. Tovább erősíti a feltevést, hogy 1895— 96-ban a Millennium megünneplése miatt lázban égett az egész ország. Számos helyen építkezésekkel, parkok, fasorok létesítésével tisztelegtek a nevezetes évforduló előtt. Ez az országos lelkesedés hathatott Zettlékre is. A felsoroltak arra engednek következtetni, hogy Zettlék a kertet az 1895—1896-os években telepíthették, azaz száz évvel ezelőtt. Az abszolutisztikus királyi hatalom megrendülésével Európa-szerte a kerttervezés területén előretört a barokk kertek rovására a tájképi kert, azaz az angolkertek létesítése. Az angolkert a természet eredeti állapotának hangsúlyozását tekintette fő feladatának, ellentétben a Versaillesban kifejlesztett francia kerttel, amelyben a telepített parki növényzet alakját különféle kertészeti beavatkozásokkal alakították, nyesték, nyírták és a szabályos mértani alakzatok látványát tartották a legfontosabbnak. Hazánkban a bécsi udvar hatalmától való elszakadás áhítozása segítette elő az angolkertek terjedését. A XIX. század első felében Martonvásáron, majd Zircen létesült angolkert. Az 1860-as években Nagycenken, a 90-es években Kámonban, Ikerváron. A Zettl család is angolkertet létesített. A kertben most is fellelhető fafajok alapján megállapítható, hogy igen jelentős anyagi ráfordítással különleges külföldi származású tűlevelű fafajok telepítése volt a fő cél. A bécsi kertészek jó üzletet szimatoltak a különleges fenyőcsemeték eladásával. A Millennium okozta lelkesedésből számos különleges fenyőfaj csemetéinek eladásából reméltek sok nyereséget. Jól is számítottak, így került Sopronba több inammutfenyő, nemcsak a Zettl-kertbe, hanem a környékre is. A mammutfenyő csemetéjéért elég sok aranyat kellett fizetni. A Zettl család gazdagságát bizonyítja, hogy a telepített fák elhelyezéséből ítélve tíz darab mammutfenyő csemetét hozattak a parkba, amelyek közül három napjainkban is él. Ekkor került a kertbe a libanoni cédrus, a gyantáscédrus, az andalúziai fenyő, a páfrányfenyő, a kaukázusi fenyő és a rendkívül ritka sárgafa. Azóta sajnálatosan elpusztult az andalúziai fenyő és a gyantáscédrus is. 377