Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Firbás Oszkár: Száz éves a Zettl-lőver

5. A park felméréseiről A lővert először id. Varga Gábor erdőmérnök, természetvédelmi felügyelő mérte fel és készített alapleltárt. Vázlatos leírásának előszavában írja, hogy a felvétel elkészítésére igen kevés idő állott rendelkezésére. Nem is vett fel minden faegyedet, hanem csak a legértékesebb törzseket. A fatörzsek kerületét mérte meg mellmagasságban centiméterrel és abból számította ki az átmérőket. Harminchárom faegyedet vett fel kimutatásába, térképet is készített, rögzítve a faegyedek, továbbá az épület és a kis melléképület helyét is. A lővernek kerítése már akkor sem volt, a második világháborúban az elpusztult, az épületet kifosztották. A lőver újrafelvételét 1976-ban ejtettem meg. Id. Varga Gábor akkor készséggel bocsátotta rendelkezésemre 1968-as anyagát, és ellátott igen fontos tanácsokkal is. Felhívta a figyelmemet a kiegészítések szükségességére, a mérések és a megállapítások megismétlésére és rögzítésére. Levéltári kutatásaim során számos iratot, térképet, leírást találtam. Munkám eredményeinek közreadása akkor azonban elmaradt. A lőver tovább pusztult, különösen az IKV kezelésében voltak igen rendezetlenek a viszonyok. A kilencvenes évek elején a területet megvette a Posta-MATÁV és jelentős beruházással a villába bevezették a vizet, csatornáztak, biztosították a központi fűtést, kívül-belül tataroztak. A park elszáradt, öreg beteg fáit. a sűrű áthatolhatatlan cserjeszintet eltávolították. A dróthálós kerítést újra megépítették. Az új helyzet rögzítése érdekében felkérték ifj. Varga Gábor erdőmérnököt, az 1968-as felmérést végző id. Varga Gábor erdőmérnök fiát, hogy készítsen a lőverről felvételt. II]. Varga Gábor 1993 márciusában látott hozzá a feladat elvégzéséhez. A határidők miatt neki sem állott elég idő a rendelkezésére. O ugyan felvette a park szinte minden faegyedét, számszerint 253 törzset, de leírása szerint a fafajok beazonosítását csak részben tudta elvégezni, mivel márciusban a lombos fáknál a levélzet, ami a pontos fajmegállapításnál nélkülözhetetlen, még nem fejlődött ki. Beszámolójában szükségesnek ítélte a felvétel kiigazítását és pontosítását. Jelentésének szöveges része igen rövid,a mérési jegyzőkönyv és a hozzávaló térkép azonban igen jól használható. Amikor 1995 tavaszán és nyarán a lőver újbóli feldolgozásához kezdtem, rendelkezésemre állott id. Varga Gábor 1968-as, a magam készítette 1976-os és az if]. Varga Gábor készítette 1993-as felvétel. Ezek birtokában jó összehasonlítási lehetőségeim voltak a fák közel három évtizedes fejlődéséről. Ez a dolgozat az előző három felmérés és az 1995-ös felvételeim eredményeinek összevetése során jött létre. 6. A száz éves lőver állapota az 1995-ös felméréskor 6.1 A térképvázlat A mellékelt térképvázlatot 1:500-as méretarányban készítettem. Ez a méretarány lehetővé teszi a terület határainak, épületeinek, a fatörzsek koronavetületeinek egy gépelési oldalon történő ábrázolását. Megtalálható természetesen az északi irány, a két épület alaprajza és az 1995-ben ott található és általam a legértékesebbeknek ítélt 104 fatörzs koronavetülete. Feltüntettem a Hársfasor és Fenyvessor nyomvonalát. A száz évvel ezelőtt telepített fatörzsek koronavetületeit megvastagítottam. A tűlevelűekét zegzúgos vonallal, a lombos fák koronavetületeit simán körbefutó vonallal jelöltem. Jól látható annak a 26 fatörzsnek vetülete, amelyeket Zettlék 100 évvel ezelőtt telepítettek a parkba. 378