Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Gömöri János: Fertőrákos Árpád-kori temploma

A torony és a kapuzatok A templom falain három ajtó nyílott. A Ny-i torony alatt, a D-i oldalon és E-felé, a sekrestyébe. A torony kőkeretes ajtaja feletti Renovatur 1662 feliat bizonyítja, hogy amikor 1662-ben Széchényi György püspök (1658—85) a régi alapjain a mai templomot 6. kép. A D-i bejárat küszöbe építtette, a már álló tornyot csak fel kellett újíttatnia. Megerősíti ezt a tényt az 1651. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv

1

7, amely részletesen leírta a templomot, amely a rozoga kőkerítéssel körbevett temető közepén állott. A „nem elég tágas, belül végig boltozatos, de kívül zsindellyel fedett..." épület két harangot őrző kőtornyát és a toronyórát is említették. Tehát a torony a régi templomhoz tartozott, kérdés, hogy ennek melyik periódusában épült? Az 560x505 cm alapterületű torony 150 cm vastag falai az alapozásnál nincsenek a templom Ny-i falába bekötv e, bár a két részt hasonló falszövettel, kővel és habarccsal építették. Ezért feltételezhető, hogy itt nem a két rész építésének évszázadnyi időbeli különbségét, hanem csak építéstechnikai jellegzetességet kell látnunk. A torony belső alapozási előugrása. amelyre a belső vakolatot rákenték és a hozzá csatlakozó legkorábbi habarcspadló (3. kép. 3) (-171 cm) ugyanis a patkószentélyes templom legkorábbi járószitjével, vagy építési szintjével (-173 —175 cm, „A"' szint), illetve a szentély legorábbi téglapadlója aljzathabarcsának szintjével (-170 cm. 3. szint) hozható kapcsolatba. 17 Bán János i. m. 67. o. Idézi Nemes András: Fertőrákos, Műemlékek. TKM kiskönyvtára 445. Budapest 1992. 10. o. 36