Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Gömöri János: Fertőrákos Árpád-kori temploma

Mindenesetre a Győri egyházmegye hasonló alaprajzú Árpád-kori templomai között nem ismeretlen a hangsúlyozott méretű Ny-i torony

1

8, mint azt később a templom kormeghatározásánál látni fogjuk. Rákos legmagasabb pontján, a kőkerítéssel körbevett, kilátószerű toronnyal megerősített templom védelmi funkciót

1

9 is betölthetett, ezért is eshetett oly sokszor áldozatul átvonuló hadak rombolásainak

2

0. A hosszú templomhajó D-i falának pontosan a közepén található a D-i kapuzat maradványa (6. kép). A bejárati nyílás kívül 130, belül 160 cm széles. A küszöb két, 26—30 cm széles, 22 cm vastag mészkőből összeállított kőhasábból áll, amelyek kopottsága az évszázados használat nyomait mutatja. A ktisz.öbkő szélén megmaradtak a szárkövek alapozásai, ezeken nem fedezhetők fel kapubéllet-oszlop lábazatának, vagy díszítő kőfaragásnak a nyomai. A lebontott templom legkésőbbi, 1. számú kőburkolata 35 centiméterrel mélyebben fekszik a küszöb szintjénél, így még egy belső lépcsőt kellett az ajtónyílásban elhelyezni. A 42 cm széles, kevésbé kopott, belül profilált lépcsőfok 14 centiméterrel van magasabban a templompadló téglaburkolatánál. Az ajtónyílás belső sarkait mészkőből faragott kváderekből alakították ki. Ezt a bejáratot a templom megépítésétől a lebontásáig folyamatosan használták. Az É-i falon, a szentély közelében található az elfalazott sekrestyeajtó. Az ajtónyílás a templom felé 85 cm. a sekrestye felé 113 cm széles. A 25 cm széles kíiszöbkő végein az ajtófelek szögletes kőhasábjainak alsó része megmaradt. Az ajtókeretek 14 cm-t előre állnak a fal síkjától. A Ny-i ajtófélben eredeti helyén találtuk meg az ajtó alsó sarokvasát, ebből látszik, hogy az ajtó a sekrestye felé nyílott. A sekrestye A sekrestye a templom ÉK-i sarkához ragasztott 4 m átmérőjű kőépület volt. 60 cm széles falait, amelyek a templom falánál sárgásabb színű habarccsal épültek, nem kötötték be a templomfalba. A templom külső vakolata megfigyelhető a sekrestyefal becsatlakozása alatt. Emellett a fal anyaga vegyes, fertőrákosi tört mészkő és gneisz, míg a templomfal szinte kizárólag kemény, lapos gneiszkövekből épült. Ezért feltételezhetjük, hogy a sekrestyét csak a templom 2. építési periódusában emelték. így is két padlószintjét, tehát két építési periódusát figy elhettük meg. A felső járószíntje szürke, 5 cm vastag, erős habarcs, amely nagy kavicsokat tartalmaz, felülete simára kiképzett. Alatta egy másik, 5 cm vastag, fehér színű habarcspadló található, felszínén piros festésnyomokkal. Ez a korábbi szint a sekrestye falaival és vakolatával egyidőben épült. Mindkét padlószint lejt észak felé, a sekrestye belseje felé. 1651-ben tágasnak mondták ezt a sekrestyét, feltehetően azért, mert nyugat felől akkor már egy másik épületrész csatlakozott hozzá, aminek falát fel is tártuk. Tehát ekkor két helyiségből állott. A templom használatának utolsó periódusában, valamikor 1641 és 1662 között elfalazták a sekrestye ajtaját. Sóderos. szürke habarcsanyagát tekintve, a 47 cm vastag elzárófal határozottan különbözik a templom falának világosabb színű mészhabarcsától. Az ajtó elfalazásával a templom felé falifülkét alakítottak ki. a sekrestye felőli oldalon pedig az elfalazást eltakarandó kőalapozást építettek, amelybe 28x27 cm-es fagerendát állítottak. A 10 cm mély gerendalyukban megmaradt fakorhadék alapján feltételezhető, hogy a templom fala mellé állított nagyméretű 1

8 Valter Ilona i. m. 95. o. Celldömölk, 97. o. Csatár, 195. o. Nagyrákos. 1

9 A püspöki kastély védelmi létesítményeiről és a városfalakról Askercz Éva: A fertőrákosi kastély építéstörténete h. n. é. n., Nemes i.m. 5. o. Csatkai — Dercsényi i. m. 512. o. 37