Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Horváth Zoltán: Sopron szabad királyi város téglaégetője (1830-1893)

elajándékozott és a házi szükségletre igénybevett tégla ára, a kőszéndara ára, a fuvardíj, különféle javításokért kifizetett összeg, a napi kiadások, a számadások vezetéséért kifizetett díj és a téglamester fizetése, amely tartalmazta a munkások bérét is. A városi téglaégető haszna 1830 és 1865 között 100183 osztrák értékű forint (frt) volt. Nyereség- és veszteségkimutatást találtunk még az 1867., 1869. és 1881. évi polgármesteri jelentésekben, valamint az 1885-1893 években. Nyereség 1867:2795; 1868:4897; 1869:1741; 1877:275; 1879:3586 frt. Veszteség 1874:2648; 1875:2492; 1876:3760; 1878:1008; 1879:1663; 1880:3336; 1882:599 frt, tehát az 1870-es években csak 1877 és 1879-ben volt nyereséges a téglaégetés.

4

3 A közgyűlés házi szükségletre több ízben rendelt téglát új épületek építésére vagy régiek fenntartására, hiszen a város a XIX. században mintegy 50 épület tulajdonosa volt. Például 1857-ben 101188 darabot igényelt. A városi közgyűlés térítés nélkül ingyen adott téglát és cserepet a házak fazsindelyeinek lecserélésére és egyházi épületek építésére. A „veszteség" a különféle térítésmentes juttatásokból származott, így 1853-ban a bánfalvi katonai kórház részére 3000 darab téglát utalványoztak.

4

4 A medgyesi (Fertő-) tűzvész károsultjainak 1857-ben 54 000 darab tetőcserepet juttattak.

4

5 A Normal Schule, a mai Széchenyi Gimnázium építésekor, 1856-ban 70 000 darab falazótéglát és 25 000 darab tetőcserepet adtak 6759 frt értékben.

4

6 Az Orsolya-rend (Ursulaner Convent) 1861/1862-ben 94 000 darab falazótéglát kapott (ex gratis), 1862/63-ban további 60 000 darabot és 15 000 darab tetőcserepet. A Domonkos-rendiek pedig 10 000 darab falazótéglát. Az evangélikus egyházközség 1861/62-ben 138 000 darab falazó téglához jutott ingyen. Az említett években az orsolyiták a templomukat építették, az evangélikusok templomuk tornyát. így már érthető, hogy 1861/62-ben a téglaégető nyereséget nem hozott. Az Isteni Megváltóról elnevezett szerzetesnők zárdájának nagyobbítására 1886-ban 100 000 db falazótéglát és 19 759 db rövid fedéltéglát utalványoztak. Az evangélikus temető kerítésének megépítésekor 220 000 db falazótéglát. A "veszteség" kimutatására példa: 1874-ben az eladott, a házi szükségletre felhasznált és az elajándékozott tégla értéke 16 607 frt volt, a kiadás 9797 frt, maradt látszólagos nyereség 6810 frt. Figyelembe véve azonban a Bencés gimnázium építéséhez (ex gratis) adott 618 200 db falazótégla és 12 150 db kicsi burkoló tégla 9455 frt értékét, úgy a bevétel csak 7152 frt, a kiadás pedig 9797 frt, így a „nyereség" 2645 frt veszteségre változott. Az 1879. évi 3587 frt nyereség is átváltozott 1663 frt veszteségre, mert Carstanjen Gusztáv 500000 db téglát önköltségi áron kapott a soproni pusztán való építkezéseihez.

4

7 6. A két vasútvonal, a Sopron-Kanizsa közötti és a GYSEV megépülése után megújult, a gazdasági élet Sopronban ugyanakkor az építkezés visszaesett, mert egyrészt a tőkét más vállalkozásba fektették, másrészt az 1858. és 1873. évi bécsi bank bukás következményeként sokan pénzüket elvesztették. Az 1880-as évek közepén újabb gazdasági válság következett: a sertéspiac központja Sopronból Bécsújhelyre került át, a filoxéra tönkretette a borvidéket, egyúttal a borkereskedelmet, az amerikai, az orosz és a román gabona elárasztotta Nyugat-Európát. A vasútvonalak kiépülésével Sopron 4

3 Uo. APOe. Fasc. XXV. Nr. 22787., és lásd: a szövegben felsorolt évek polgármesteri jelentéseit. 4

4 Uo. Ziegelrechnung 1853. 413. 4

5 Uo. Prot. Wirtschaftskomissions 1858. január 2. 44. o. 4

6 Uo. APOe. Fasc. XXV. Nr. 10253. 4

7 Uo. Fasc. XXV. Nr. 22787. 296