Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Winkler Gábor: A „forradalmi építészet" képviselői az Esterházy család szolgálatában
jelentőségű gondolatok, elképzelések nagyobb részét talán fel sem fogták. A francia forradalmi építészet leegyszerűsített formajegyei az 1840-es években emelt házak némelyikén jól felismerhetőek: általánossá azonban soha nem váltak ezek a motívumok — széles, sávozott középrizalit. az egyszerű, keretezetlen ablakok monoton sorolása. A forradalmi építészet vívmányait legfőképpen az egyre inkább teret nyerő „mérnöképítészet" hasznosította. 3 4 E korszak kiemelkedő alkotása a Kurnc-doinbon felépült városi szélmalom épületegyüttese, melyet Salzmann Károly bécsi mérnök, korábban az ottani Polytechnikum tanára tervezett. A városi szélmalom sajátos, mértani testekből — kockákból és hengerekből komponált — tömege, félköríves, apró ablakai, anyagszerű homlokzati felületei mindenben megfelelnek a forradalmi építészek racionális elképzeléseinek: méginkább az épület alaprajza, mely egyetlen, hatalmas „épületgép" hatását kelti, szenvedélyesen bizonygatva, hogy minden épületet rendeltetése formálja, és ez az építészeti rendeltetés — funkció — kizárólag építészeti eszközökkel is kifejezhető és megjeleníthető. Az építészet gyökeres megújítását célul tűző francia építészek és helyi követőinek alkotásai a „másfajta építészetet" képviselték térségünkben: alkotásaik egyfajta utat jelölnek ki a huszadik század korai modern építészeti mozgalmai irányában. Sajátos részterülete ez a XIX. század historizáló építészetének, jelentősége azonban semmiképpen nem elhanyagolható. * * * A francia forradalmi klasszicizmus hatását a XIX. század „mérnöképítészetére" éppen Sopron példáján sikerült először kimutatni hazai épitészettörténetünkbeiv. Winkler G.: Új gondolatok Sopron építészelében a XIX. század derekán. Magyar Műemlékvédelem 1973. 164—170. o. Salzmann Károly szélmalom terve jól mutatja, hogy milyen fontosnak tartották a tiszta épülettömegek sima geometrikus formáinak „szép" elrendezését a kor mérnöképítészei.: a szélmalom tornya csonkakúp, a körülvevő raktár henger, a lakóház lapos lezárású téglatest, a lakóház előtti hatalmas támfal síkjából nagyméretű félhenger lép elő. A kubista stílust egészen másfajta szemszögből vizsgálta például Komarik Dénes. V. ö.: Komarik D.: Egy sajátos tendencia a romantika korának építészetében. In.: Művészet Magyarországon 1830—1870. Katalógus I. kötet. Bp. 1981. Magyar Nemzeti Galéria. 24—31. o. 241
