Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Winkler Gábor: A „forradalmi építészet" képviselői az Esterházy család szolgálatában
foglalkoztatták: később az osztrák fővárosban telepedett le és itt hunyt el 1840-ben, 82 éves korában. Moreau kismartoni korszakának fő alkotása az Esterházy-kastély átalakítása volt. Az épület terveinek egy részét ismerjük. Ezekből végül csupán a kastély park felőli középtraktusának hatalmas, oszlopos kolonnádja és az általa elképzelt saroktornyok valósultak meg 1 7. Két hatalmas olajfestmény is fennmaradt azonban a tervezett átalakításról: ezek alapján az építész teljes elképzeléséről is képet alkothatunk magunknak. (1. kép) Moreau a kastély középkori eredetű, belsőudvaros, zárt tömbjét észak és dél felé oszlopos oldalszárnyakkal kívánta kiegészíteni: ezek végébe tervezte a színház és a képtár épületét. Tervéről egyértelműen leolvashatók a francia forradalmi építészet jegyei. Mindenekelőtt az épülettömegek tiszta, geometrikus formája tűnik szemünkbe. Az igen magas lábazati emeleten alig találunk nyílást: a felület tömörségét és monumentális hatását az egy iptomi méretű, hatalmas lépcsők fokozzák. A bejárati előcsarnokokat egyenes párkány zárja. Hogy a bejárat ilyesfajta, tömbszerű összefogása milyen monumentális hatású lehet, azt Canevale megvalósult váci székesegyházának előépítménye bizonyítja. Moreau tervén az összekötő folyosókat ugyancsak magas, dísztelen attika fogja egységbe. A színház és képtár tervezett tömege kétemeletes, a park felőli főhomlokzat felső sávját egyetlen, a homlokzati síkba mélyen belevágó, féköríves ablak tagolja. Az oldalszárnyak is egyenes lezárást kaptak, ez tovább erősíti az összkép geometrikus hatását. Az oldalszárnyak zárt, önálló tömeget alkotnak, a tervezett homlokzat világosan tagolt és jól mutatja, hogy egyenlő súlyú elemek sorolásával jött létre. Moreau alakította át tájkertté a kastély barokk parkját is: számtalan, korszerű mérnöki műtárgy és gépezet mellett ő tervezte a kör alaprajzú Gloriettet és a kereszt formájú szivattyúházat. Az újabb helytörténeti kutatás 1 8 Moreaunak tulajdonítja az 1950-es években lebontott kismartoni zsinagóga tervezését is. (2. kép) 1 9 Ezt az épületet a mai napig fontosságához méltóan nem elemezték. A zsinagóga alapköveit 1832-ben Esterházy Pál Antal herceg helyezte el: az Esterházyak szerepe azonban vélhetően nem merült ki ebben az ünnepi gesztusban. Felmerülhet a kérdés: vajon tényleg Moreau készítette a felépült zsinagóga terveit? Az építkezés megkezdésekor az építész 74 éves volt, és már régóta Bécsben élt: műveinek jegyzékéből úgy tűnik, hogy már hosszabb ideje nem tervezett. Nem tudjuk, hogy kapcsolata az Esterházy hercegekkel fennállt-e még. Elképzelhető, hiszen „udvari építészi" címe mindig laza és igencsak jelképes volt — talán élete végéig fennmaradt. Elünk azonban a gyanúval, hogy a zsinagóga terveit sokkal korábban készítette, talán közvetlenül a kastélybővítés megkezdése után, de legkésőbb az 1820-as évek elején. E feltevésünket igazolni látszanak a megépült zsinagóga és a terveken fennmaradt kastélybővítés elképzelt oldalszárnyainak meglepő hasonlóságai. A részletesebb összehasonlítás arról győz meg minket, hogy a kismartoni zsinagóga lényegében a 17 A kastély bővítési terveit először Zádor Anna közölte: Zádor A. o.: A magyar klasszicizmus építészetének története 164. o. A kastély rövid építéstörténete: Holzschuh G.: i. m. 144—155.0. A park építésének krónikája: Prost F.: i. m. 213—237. o. 1 o Reiss J.: Die Synagoge des Wertheimerhauses. In.: Das Osterreichische Jüdische Museum. Eisenstadt, 1988. 66. o.: „Esterházy Pál Antal herceg tette le az alapkövet 1832. augusztus 6-án, az új épület tervei a hercegi udvari építésztől, Kari Moreautói származtak." 1 9 Az értékes fényképeket Gerald Schlag, a Burgenlandi Tartományi Múzeum igazgatójának segítségével sikerült felderíteni. 228
