Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Póczy Klára: Scarbantia önkormányzatának tevékenységéről

Az amphitheatrumről két jellemző adatot érdemes megjegyezni: eltér bizonyos fokig a szokványos típustól alaprajza, s szerkezete is a theatruméhoz közelít. Kialakítása ezáltal költségesebb az átlagnál, pompeji példához hasonlít.

2

0 A másik adat is az épület megrendelőinek a nagyvonalúságát tükrözi, amennyiben 14.000—15.000 főt befogadó A - AmphiiyieaitumJirtna. O- Hunesturn. C- Pa;Kik.. D.Lf.6. -Jialásoí fiílye H.Í.K.' Kapuk helye L.M. • Tálak nyoma. N «Pönjűi sír fjeibe Ajoproni A»jphilh«ahc4ffi ti fítirj«sccim. fitlyjiirjrajrA75 e'c sio/on 6 4. kép Az amphitheatrum Sopronban (Storno M. 1924. évi felmérése a Bécsi-dombon) amphitheatrumot építettek

2

1 az I—II. század fordulóján, legkésőbb 110 körül. E dátumhoz, tájékoztatásként egy kőfelirat szolgál, amely ugyanis arról számol be, hogy C. Cotonius Campanus, a XV. Apollinaris legio veteránja egy ideig Scarbantiában a „magister ludorurn' tisztét töltötte be, még a légió Carnuntumból való távozása előtt szerelt le.

2

2 20 Storno M, A római amphitealrum és Nemeseum Sopronban. SSz. 1941, 201. o. Brothers A.

./., Buildings for Entertainment in: Roman Public Buildings (ed. Barton I.) Exeter 1989.112. o. MócsyA., Die Bevölkeriing von Pannoiiien bis ai den Markomannenkriegen. Budapest, 1959. 37. és fenti 11. j. 22