Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)
A FERTŐ TÓ
A Duna Pozsony közelében 23 m-rel jár a Fertő fölött, a Rába a Hanyságtol D-re 14 m-rel magasabban halad a Hanyságnál. Győr magasságában a két folyó 109 m-en talákozik, tehát a Fertő és a Hanyság vize erre folyik le. Nagyvízkor ellenben a folyók 114 m-ig emelkednek, tehát magasabban járnak a Fertőnél. Ilyenkor a víz visszafelé folyik a tóba. /Kogutowicz K: (Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. 259. p.) /II. kötet./ „... azt mondhatnók tehát, hogy a Fertő, a Hanyság és a győri Kis-Duna egy szintben van. Óriási összefüggő vízívilág, mindenkor a visszafolyás lehetőségeivel. Mintha a természet ezt a tömérdek vizet egy óriási mérleg serpenyőibe öntené folyton-folyvást: hol a Fertő, hol meg a Duna-rábavidéki serpenyő billen magasabbra"^. Kétségtelen, hogy ez az összefüggő vízrendszer, „a visszafolyás lehetőségivel", nagyban befolyásolja a tó vízállását, mert a Hanság csatorna - amely a Fertő és a Duna között állandó összeköttetést létesít - egyrészt a tó vizét is levezetheti a Dunába, másrészt a Duna vizét is a Fertőbe, a vízszintkülönbségektől függően. A Fertő tehát a vizét, a beléömlő néhány patakon, forráson és a lehulló csapadékon kívül, még közvetlenül a Dunából is nyerheti, ami esetleg új halfajok elterjedését, vagy betévedését is lehetővé teszik A tóba ömlő patakok közül legnagyobb a Vulka, mely a Rozália hegységben, több forrásból ered és kilépve a róla elnevezett lapályra, mindkét oldalrol még néhány kisebb-nagyobb mellékeret vesz fel. Ezekkel gyarapodva, északkeleti irányát megtartva, a töltések közt siet a tó felé, ahol kétágú deltával torkollik a Fertőbe. Vize nagyon sekély, de mégis folyton növeli és mindinkább beljebb tolja deltáját a Fertőbe. A patak hossza 32 km". A sopronkörnyéki hegyek általában vízben szűkölködnek, de ezek közül is talán a legszegényebb a fertőmelléki Sopron-Ruszti hegyvonulat. Ezt csak egyetlen kis patak szeli át, a kőhidai ingoványos lapályon eredő Rákos-patak, mely szintén több forrásból ered és délkeleti irányban haladva Fertőrákosnál gyönyörű szurdokvölgyben töri át a hegyvonulatot, s e község határában ömlik a Fertőbe. Hossza mindössze csak ó km, de mégis ezt tekinthetjük a Fertő legállandóbb mellékvizének, mert sohasem szárad ki, ellentétben a nála sokkal nagyobb Vulka-patakkal, amely nyáron gyakran olyan kevés vizet szállít a tó felé, hogy még a ráépített malmokat sem bírja hajtani. Ilyen körülmények közt nyilvánvaló, hogy a tó vizét sem nagyon gyarapíthatja^. A Rákos-patak (mely Fertőrákos községről kapta e nevet) Tómalom-patak néven is ismert, mivel a Fertőrákos község határában levő Kis- és Nagytómalom (Seemühle) tavakat is összeköti a Fertővel^. A Lajta-hegységben eredő néhány kis ér az év legnagyobb részében száraz ugyanúgy, mint a tó környékén levő rétek árkai, melyek csak a tavaszi olvadáskor, vagy tartós esőzés idején telnek meg vízzel. A tó nyugati partján fakadó néhány forrás is alig érdemel említést. Ezek közúl még a legnagyobb a balfi és a bozi forrás, ill folyás^. A tó mellékvizének tekinthető még az Ikva egyik ága is, csatorna által, „...mely Endréd és Sarrod közti területen veszi eredetét, tényleg a Fertőbe jut: azelőtt az egész 4 KOGUTOWICZ Károly, 1936. II. 258. 5 V.o. MEKA Ferenc - BREUER György, 1928. 106. 6 THIRRLNG Gusztáv, 1886. 495. és VARGA Lajos, 1931. 133. 7 THIRRING Gusztáv. 1886. 494. és VARGA Lajos, 1931. 133. 8 V.o. MIKA Ferenc - Breuer György. 1928. 106. 9 VARGA Lajos, 1931. 133. 17
