Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)

EMELŐHALÁSZAT - 1. EMELŐHÁLÓ

EMELŐHALÁSZAT „Az emelőhalászat leginkább szegény ember dolga, s csak némely része található a rangosabb keritőhalász kezén is, mint időleges foglalkozás... Lényege, az, hogy kávákra kellőképpen kifeszített különböző hálózatok víz alá meríttetnek, hosszabb ideig benhagyatnak, s azután megfelelő emeltyűvel lehető gyorsan kiemeltetnek" l^O „Az emelőhalászat arra számít, hogy a hal, a háló fölé kerülve, s a veszedelmet megsejtve, soha fölfelé, hanem mindig oldalt - lefelé iparkodik menekülni. A szerszám tehát mindig w mélyedésű"^* E tárgykörbe területünkről az emelőhálóval és a merítővel történő halászatot sorolhatjuk. 1. EMELŐHÁLÓ Az emelőhálót ma már csak Sarródon használják. E községen kívül még Hegykő néhány halásza emlékezik ennek egykori alkalmazására, de ma már egyáltalán nem dolgoznak vele. Ez a kishalász szerszama, mellyel a partról dolgozik a csatornák és árkok mentén, „...a parttól való halászatnak nemcsak magyar földön, hanem általánosan is legjobban elterjedett szerszáma; melyet patakok, folyók mentén mindenütt megtalálhatunk, s a melynek éppen az általános elterjedés igen sok nevet - talán valamennyi háló között a legtöbbet szerzett, mint: ághegyháló, pók, tesziveszi, emelő, rengő, dobbantó, - a régi „Sulié" -, a XIII. században „vaal", németek révén komherháló, monostorok egykori halasvizei körül a nép száján is embella. A hálónak, melynek legjobb neve „ághegyháló", rövid elemzése im ez: két félabroncs keresztbe van kötve, s az így keletkező négy ághoz egy négyszögletes háló négy sarkával van ráhurkolva, az egész pedig - a vízhez és illetőleg a parthoz képest, t i. a hol használni akarjuk - egy rövidebb vagy hosszabb rúdnak vastagabb vagy vékonyabb végéhez van erősítve; e rúd hossza 2 métertől 6 méterig váltakozik" Részei: a kifeszített hálólepedő, a kávák (k), a nyél és a kávákat a nyéllel összekapcsoló kötés (kö). A hálólepedő kötéstechnikája azonos a folyóméteres háló kötésmódjával. 70-80 szem szélességben kötik úgy, hogy minden oldala egyenlő széles legyen. Ezt a hálólepedőt aztán mind a négy oldalán kézinslégre fűzik fel úgy, hogy minden 19

0IIERMAN Ottó, 1887. 303. 19

1 HERMAN Ottó, 1887. 229. 19

2 HERMAN Ottó, 1887. 306. 137