Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)
KERÍTÓHALASZAT - 1. NAGYHÚZÓHÁLÓ - A nagyhúzóháló készítése: kötése és felkötése
szökhessenek. A hínáros területek lehalászása után azonban e vasnehezékeket leszedik, hogy a hálót a hínármentes helyeken történő kerítésre újra alkalmassá tegyék. Az ország más területeitől eltérően tehát a Fertőn a hálósúly nem állandó, hanem csak ideiglenes tartozéka a húzóhálónak. A nagyhúzóháló készítése: kötése és felkötése A banda tagjai a hálókészítés alkalmával felmerülő költségeket közösen - egyenlő arányban - fedezik, ugyanúgy, mint a vízterületért járó bérleti díjat. Előre kiszámítják, mennyi fonál (3 ágú 8-as, vagy 3 ágú 10-es) szükséges a hálólepedő megkötéséhez, mennyi kézinslég (Rebschnur) a felkötéshez, és ez milyen pénzösszegbe kerül. Ehhez még hozzáadják a folócoskötél (240 m), valamint az ínkötelek (2x240 m) és a húzókötelek (2x250 m) árát, s az így kapott végösszeget 5 felé elosztják. A banda minden tagja egy rész-nok megfelelő összeget fizet be a halászgazdának a szerszámra, hogy az a kellő fonál- és kötélmennyiséget megvásárolhassa. Számításuk szerint 10 kg fonálból kb. 140-150 m hosszú hálólepedőt tudnak megkötni, ezért egy hálóhoz 20 kg-ot vesznek, amiből „280-300 m-es lepedő lesz és még a háló zsákját is kiadja. Ekkora lepedőből aztán nyugodtan fel lehet kötni egy 220-240 m hosszú hálót"^ A hálófelkötéshez szükséges kézinslégből kb. 5-6 kg-ot szereznek be. A hálót a csoport tagjai közösen kötik meg, éppen ezért a megvásárolt fonálmennyiséget a halászgazda ötfelé elosztja, s így minden halász kap 4 kg fonalat, - motringba, vagy gombolagba tekerve - mivel mindegyik otthon köti meg a maga részét, míg a kötél és a kézinslég a háló felkötéséig a gazdánál marad. A fonál szétosztása után a gazda megadja a háló méreteit, hogy az egyes lepedődarabok, melyeket öten egymástól függetlenül, külön-külön kötnek, - egyforma méretűre készülhessenek. Ezeket a lepedődarabokat általában 30 m hosszúságúra és 50 (esetleg 60) szem szélességűre, ill. magasságúra kötik, - 30 vagy 40 mm-es szembőséggel mindig a vízállástól függően. A magyar területen a víz sekélysége miatt elég az 50 szem magasságú háló. A készen vásárolt gyári hálólepdők magassága is 50 vagy 60 szemes, hosszúságuk azonban nem 30, hanem 50 méter. A halászok a gazda által megadott méretnek, szembőségnek megfelelően elkészítik a kötőfát, és megkezdik a hálólepedő kötését a már bemutatott folyóméteres háló kötéstechnikájának megfelelően. A banda minden tagja 2 drb kb. 30 m-es lepedődarabot készít el. Amikor minden halász megkötötte a maga részét, akkor kerül sor a háló felkötésére, összeállítására, felszerelésére. A húzóháló felkötésénél a csoportnak mind az öt tagja segédkezik. A felkötést tágas helyen kell végezniük, ezért ezt udvaron, rossz idő esetén pedig egy nagyobb pajtában végzik. A halászok úgy számítják, hogy 100 m hosszú hálólepedőből 80-85 m-es hálót tudnak elkészíteni, mivel a többi - majdnem egyharmada - elvesz a felkötésnél. így a 220-240 m-es húzóhálóhoz kb. 280-300 m hosszú hálólepedő szükséges. A különbség azért adódik, mert a halászok a felkötésnél arra törekszenek, hogy a készülő háló 1 SS ' ^ 4 Zsugonits Ferenc. 102
