Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Csécs Teréz: Csanak, Győr nyaralótelepe
A szőlők CSÉCS Teréz könyvtáros Csanak és Ménfő üdülőhellyé válásával kapcsolatban nem kerülhető meg a település fekvésének és szőlőtermesztésének rövid áttekintése, hiszen a nyaralóhely kialakulásának kezdete nem annyira a közelben folyó Rába (a helyiek szerint Marcal) nyújtotta fürdési lehetőségen alapult, mint inkább a szőlőkön. A Sokorói dombság lábánál fekvő három (1934-ben egyesített) település, Ménfő, Csanak(falu) és Csanakhegy — Győrhöz légvonalban mintegy 6 km-re — elég közel volt ahhoz, hogy a városból könnyen, gyorsan elérhető legyen.11 Domborzata, mikroklímája pedig alkalmassá tette — a római hagyományokon nyugvó — bortermelésre.11 12 A Pannonhalmi Főapátság történetében, amely évszázadokon át Csanak földesura volt, a faluval kapcsolatos iratok nagy része is a szőlőről szól. „Csanak főjövedelmét mindenkor a szőllőmívelés szolgáltatta. (...) Nemcsak a csanakiak, hanem a győriek és a szomszédos helységek lakosai is vettek itt a konvent beleegyezésével parlagon heverő területeket, melyeket azután szorgalmas munkájukkal fölvirágoztattak. ...már 1625-ben megtetszett, a midőn 67-en fogtak föl szőllőket s fizettek be kilenczedet és tizedet..." (PBRT, 1906, 345-346. p.) A törökök pusztítása nyomán, 1690-ben és 1691-ben még mindig üresen állt Szentiván, Koroncó, Gönyű, Gyirmót, Csanak, Kismegyer; Pér és Mindszent éppen csak néhány jobbágyházból állt. (Gecsényi, 1 979, 383. p.) A több mint száz évig tartó hódoltság után a főapátok kedvezményeket adnak a parlagon heverő szőlőültetvények felújítására: „Simoncsics Gellért és Rumer Márton főapátok 33 győri nemesnek és polgárnak adnak tizenegy évi teljes szabadságot minden fizetéstől, hogy régi vagy újonnan szerzett szőleiket rendbe hozhassák." (PBRT, 1906, 350. p.) Az 1715. és 1720. évi országos adóösszeírás adatai is azt tükrözik Gecsényi Lajos szerint, hogy Győr megyében „több helyen a szántóföldi művelés mellett a szőlő bírt nagyobb jelentőséggel." Szőlőt összesen 15 faluban műveltek, a legnagyobb területeket a három Nyúl, Nagybaráti, Kisbaráti, Csanak, Szentmárton és Pázmánd határaiban művelték. „A szőlőbirtokosok között - az előző évszázadokhoz hasonlóan a »vidéki« (extraneus) lakosok voltak többségben. A legjobb minőségű szőlőskertek az ő kezükön voltak. 1715 és 1720 között 2312 »kapással« nőtt az extraneus szőlőterület... Érdemi csökkenés egyedül Csanakon volt tapasztalható. Lakóhely szerint a »vidékiek« elsősorban a megyéből származtak, még-11 A közlekedési viszonyokat jól jelzi, hogy 1 826-ban a Felső-magyarországi Minervában Kis József mintegy egy órányira teszi a távolságot, egy 1 833-as hirdetés szerint % órára van Győrtől a település. Közel nyolcvan év múlva, egy 191 1-es cikk szerint: „vasúton 1 2 perc, kocsin félóra, gyalog egy óra alatt ki- és bemehet a Győrhöz kötött munkásember". 12 Lásd Gecsényi, 1988. 19-38. p. A szerző összegyűjtötte a csanaki és a ménfői szőlőkre vonatkozó 14-18. századi levéltári adatokat. 71
