Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Csécs Teréz: Csanak, Győr nyaralótelepe
KÉP-ÍRÓ pedig zömében Győrből és a vele összefüggő Szigetből, Révfaluból..." (Gecsényi, 1979. 391-392. p.) 1786-ban arányaiban is jelentős a nem helybéliek szőlő területe, hiszen a jóformán csak szőlőműveléssel foglalkozó hegybeliek 986 ároknyi13 birtokához képest az 533 ároknyi extraneus föld 54%, a teljes területhez képest pedig 32%! (PBRT, 1907. 272. p.) 1 826-ban a Felső-magyarországi Minervában Kiss József baráti evangélikus lelkész szemléletes képet nyújt a környékről A' Győr Vármegyei Hegyek leírása című munkájában.14 „Nagy Győr városától mintegy eggy órányira délnek, kezdődik Csónaknál az a hegysor, melly több ágazatokban kiterjedve, egynéhány órányi messzeségbe nyúlik el. (...) A vidék szépségétől vonattatván, tavasszal és nyáron meglátogatják ezen hegyeket a szépen érző s szerető Győriek közül s uj életet sziva s megelégedve térnek haza. Közzülök sokan szőlőket is bírnak bennek, mellyekben vasárnaponként barátjaikkal mulatni kijárnak, hol rendszerint házok és pincéjek is vagyon."15 A 19. század végi hirdetések, újsághírek is tükrözik a filoxéra okozta károkat, melyek itt sem kerülték el az ültetvényeket. A győri és a csanaki határ egyaránt szűk volt, kevés földdel, a helyben lakók kertműveléssel, gyümölcstermesztéssel, piacozással, hentesmunkával egészítették ki a jövedelmüket. (Géber, 2004, 2005, 2009) Egyes családoknak más gazdák szőlőjének a megművelése, másoknak a vincellérség adott megélhetést. A győri gyáripar fejlődése új munkalehetőségeket teremtett, általában egy fiúgyermek maradt otthon a családból művelni a földet, a többi bejárt a városba dolgozni. A három település népessége a helyi sajtó híradása szerint 1901-ben: Csanakfaluban: lakott lakások 74, nem lakott 1, háztartás 73, összesen 398, távollevő egyének 31. Csanakhegyben: lakott lakások 226, nem lakott 41, háztartás 237, összesen 1075, távollevő egyének 44. Ménfőn: (Vasúti őrház, Bezerédj puszta) lakott lakások 1 89, nem lakott 9, háztartás 194, összesen 907, távollevő egyének 53. (GyH, 1901. febr. 17., 4. p.) Az 1911-es összeírás szerint: Csanakfaluban: Lakóház 83, lélekszám 392, távol 51. Csanakhegyben: Lakóház 253, lélekszám 1 157, távol 123. Ménfőn: Lakóház 214, lélekszám 1065, távol 98. (Népszámlálás a vármegyében. GyH, 1911. jan. 25., 1. p.) ,3 „Az árok a két sor szőlőtőke közötti terület, lényegében a sortávolság, tehát szélességet jelöl, mert a sorok hossza — akkor és ott — megadott, megszabott és közismert volt." (Bogdán, 1990. 248. p.) 14 Az írásból részleteket közölt K-y - z., GyH, 1 912. aug. 25., 1-2. p. és aug. 31., 1. p. 15 Itt a közlő zárójelben hozzáfűzte: „Már akkor!" 72
