Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Sipeki Zoltán: Az újhartyáni Szent Borbála templom ólmozott üvegablakainak restaurálása
KÉP-ÍRÓ A restaurálás menete 1. Előkészítés Első lépésként az egyes mezőket kellett biztonságosan eljuttatni a pincéből a műterembe, A helyszínen több fotó is készült a későbbi azonosítás megkönnyítése végett. Az üvegek közelében lévő törmelékdarabokat már a pincében megpróbáltuk a helyükre tenni, felmérni így a hiány mértékét is egyben, azonban a törések és vastagon szennyezett felületek miatt ez nem mindig sikerült. Ezzel együtt a pince homokos talaját is alaposan átvizsgáltuk további üvegdarabok reményében. A szűk lejárat miatt az egyben lévő mezőket méretük miatt csak függőlegesen lehetett felvinni. Ennek során a lehetséges dokumentáció elkészítése után (egyes méretek felvétele, fotók készítése) a szélek és a laza, potyogó darabok széles ragasztószalaggal lettek rögzítve, figyelve arra, hogy a pergő festékeket ne érintse a ragasztó. A művelet után az üvegek felállítása egy méretre készült, vékony falappal történt, amik így már szállíthatóvá váltak. A műteremben az egyes mezők munkaasztalon történő összerakása, méretre igazítása után elkészült azok pontos pausz rajza, mely a további munkához elengedhetetlen. 2. Tisztítás Az ólmozást minden esetben annyira sérültnek találtuk, hogy annak még részleges megőrzése sem volt lehetséges, de a szakma szabályait követve egy új ólmozás elkészítése volt a cél. Az ólom az idők során megnyúlik az üveg súlya alatt, valamint a korrózió törékennyé is teszi azt, így időről-időre elkerülhetetlen az ólmozott üvegképek újraólmozása. Emiatt a szétszedés során az ólomra nem, azonban az egyes üvegdarabok megőrzésére különös figyelmet kellett szentelni. A szétszedés során az ólomsín a széleken az üvegtől kihúzva lett elvágva, így az üvegszemek kivehetővé váltak. A kiszabadított darabok azután mosószeres (zsíralkohol-szulfát) csapvízben lettek lemosva, ügyelve a meglévő festések megóvására. Az üvegek hátoldalán azonban sok esetben maradt hol szürkés, hol vöröses homályos szennyeződésréteg, melynek eltávolítása további gondot okozott, ugyanis a tapasztaltak alapján ez a réteg az újraégetés során narancssárgára ég. E réteg eltávolítása csak erős savval lehetséges, mely ez esetben 20%-os sósav (HCI) volt. Alkalmazása a szabadban, az egyes darabok külső, festetlen oldalán történt, ecseteléssel. A műveletet alapos öblítés, mosás követte. Egyes darabokon az üvegromlás első fázisai: a homályosodás és irizálás is megjelent. Ennek eltávolítása csak igen erős savakkal (salétromsav (HNO3), folysav (HF)) lehetséges, melyek alkalmazása nem arányos a remélt eredménnyel, így 158
