Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)

Pápai Emese: Széljegyzetek egy Patkó Imre-cikkhez

PÁPAI Emese művészettörténész 6. kép Kondor Béla: Bukás, 1967 olaj, vászon, 200 x 193 cm Magyar Nemzeti Galéria tárt karokkal, szoknyája szegélye mellett, lent, kis tornyos templom; óriás-gépezet farkasfogú markolójából aranyrög hull, másutt kis emberek szaladnak a fogak kö­zött, s fejest ugranak előre a mélybe, lent pedig három kis pálcika-ember táncol, fej­tetőre áll, bohóckodik, vagy kétségbeeset­ten tárja ég felé karjait. Aztán újra és újra emberi arcok és kezek. Senki nem tud ma úgy kettős-hármas emberi jellemet hordozó arcot egymásra, egymás mögé rejteni, mint Kondor, és nem láttam még olyan élő, ki­fejező, kérő, fenyegető, hívó, sírból az életbe visszanyúló, fukarul kapargató és le­vegőben fuldokló felé mentőhorgot nyújtó kezeket, mint Kondor képein. Tizenkét évvel ezelőtt a magyar avant­­garde vezéralakjának tartották, szürrealista festő, Bosch reinkarnált, modern vál­tozata, a hivatalos művészetpolitikusok fintoraival és groteszk vigyorba torzult fáj­dalmas arcával hökkentő, iskolát teremtő pionírként tisztelték. Várták, hogy most megint elképesztően újat mond, s ő nem tette. Újat mondott, de az is régi volt, csak világo­sabban, mint azelőtt. Kedvencei, a repülőgép és más, embert szolgálva-rettentő gépcsodák, az űrhajósok és foguk közt késsel ítéletre lépő angyalok, virágvivő lídércek, baltás szentek történeteit adja elő — mert szimbólumaival emberi dolgok történnek, elmesél, mint az iko­nok elmesélték a szentek történeteit — akkor is emberért emel szót. Meglepetés, hogy verseket ír — még nem jelentek meg, de ha elolvassák őket, úgy használhatók, mint útikönyv, kalauz a Kondor-képek tájain, városaiban és orszá­gában, világában, mert ilyenek vannak ben­nük: „Amikor az öröm és a küldetés egy las­sanégő keverékével húsomban leszálltam a Földre, hamarosan szürke paránynak éreztem magam, nagyságomban egyedül." — és ilye­nek: „Az éjjel születtem, ma lelkesedéseket le-7. kép Kondor Béla: Táncosnő, 1967 olajpasztell, 100 x 70 cm Antal-Lusztig-gyűjtemény

Next

/
Thumbnails
Contents