Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Pápai Emese: Széljegyzetek egy Patkó Imre-cikkhez
PAPAI Emese művészettörténész gányos próféta, a senkivel össze nem téveszthető egyéniség művészportréját. Minden mondat a vele rokoniélek alkotó és az őt mélyen értő, empatikus író-műgyűjtő a hétköznapi szimpátia keretein messze túlmutató barátságáról tanúskodik. A NHQ-ben megjelent cikkben Mozdulatlan történések alcímet kapó kondori rész legfőbb erőssége a részletes, érzékletes és lényegkereső műleírások sora, amelyek mindegyike az alkotásokkal való személyes találkozás megrázó, katartikus élményének hatásáról tanúskodik. Az igazi mondanivaló kihámozása, a különböző jelentésrétegek sűrű szövedékének felfejtése érdekében Patkó Imre kéziratában Kondor — akkor még csak szűk baráti köre által ismert — verseit hívja segítségül, amelyek egy évvel később, 1971-ben Boldogságtöredék12 13 címen kerültek kiadásra a művész saját grafikáival illusztrálva. Patkó Imre és Kondor Béla kivételes kapcsolatának és a műgyűjtő nagyrabecsülésének legfontosabb bizonyítéka mégis leginkább az a kilenc mű, ami a győri Patkó-gyűjteményben található, köztük a mindenki által jól ismert Darázskirály, ami a kollekció emblematikus alkotása és egyben kvintesszenciája. PATKÓ IMRE: Három emberi világ — Kortárs művészek kiállításai A magyar művészet sosem fogadta el életelvül a play it cool-t. Két ága, mely a legtöbbel járul hozzá maradandó esztétikai élmény-tárához: a költészet és a zene. Képzőművészetünk legszebb teremtményei is „két szülőjük... a szellem és a szerelem", a ratio és emotio bélyegét viselik. A modern magyar művészet két főáramlata is ilyen, a konstruktív és az expresszív különböző válfajai alkotják, s chef d'oeuvre-jei ezek szintéziséből keletkeztek. Nem számítva a mennyiségileg ugyancsak fő áramlatként fellépő unalmas középszert — valóban figyelmet érdemlőt ezen kívül csak a tudatosan világstílustkereső olyan mellékáramlatok alkottak, mint pl. a magyarországi op- és pop. De ezek a művek sem oly szenvtelenül hidegek és elidegenedettek, mint külföldi példaképeik. Ilyen hagyomány és háttér áll a magyar képzőművészetben a modernség problémája mögött. Mi a modernség és hogyan lehet valami az? — persze, hogy foglalkoztatja ez a legjobb magyar képzőművészeket, már amennyire egy igazi festőt vagy szobrászt egyáltalán érdekel más is, mint hogy fest és mintáz, mert nem tehet másként. Három művész kiállítását láttuk legutóbb, akik a maguk módján válaszoltak műveikkel a „modernség Magyarországon" problémára. Kettő közülük — Szántó Piroska és Kondor Béla — megfogalmazta szóbeli válaszát is, a harmadikról, Schaár 12 Kondor Béla: Boldogságtöredék. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1971 13 Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Adattára, 6 oldal gépelt szöveg fénymásolata, befejezetlen 123
