Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Céhemlékek

ság kapta a területet. (Furch 1995) A mészkőbánya anyagát egyházi és világi építkezésekhez hordták szét Bécsbe és Alsó-Ausztriába. A környező falvakban pedig út menti oszlopok, faragott keresztek máig őrzik a bánya emlékét. Ismerjük a császárkőbányai kőfaragó céh 1717-es céhlevelét és két, 1801 -bői származó pecsétjét. (Enzsöl 1994) A nagyobbik pecséten szokatlan ábrázolást találunk. Az apátsági címer alatt öt, a kor jámborságát annyira jellemző szent áll egymás mellett: Benedek, Rókus, Vendel, Flórián és Rozália. (Bálint 1977, I. 163, 184) (3.31.) Császárkőbánya és Óvár között fekszik Lorettó. Egy onnan származó kőfaragó inas kiállítási remekmunkája (1847) került a Soproni Múzeumba többféle betűtípussal kifaragva. A Fertő melletti Margitbánya (St. Margarethen) kőfaragói 1653-ban kerültek a bécsi főcéh főhatósága alá. A fraknói uradalom harmincegy településének minden kőfaragója és kőművese köteles volt a margitbányai filiális céhbe belépni. Említésre méltó az 1653-1828 között vezetett mesterkönyvük díszes címoldala és mestemévsora. A 19. században megújuló falusi építkezéseken gyakran találkozunk kőből faragott ajtó- és ablakkeretekkel. Számos épület homlokzati fülkéjében védőszentek szobrocskáit helyezték el. Szép emléke ezeknek a fertőszéplaki Nagy Lajos u. 39. számú ház Szent Flórián szobra. (12.12.)

A céhprivilégiumok már a 17. században erőteljesen foglalkoztak a vallásos élet előírásaival. Kötelező volt céhzászlót készíttetni, azzal az úrnapi körmeneten felvonulni. A mester és családja, a legények és inasok büntetés terhe mellett kötelesek voltak az előírt egyházi eseményeken részt venni. A zászlókat a céhmester házánál, vagy a templomban őrizték. A zászlókészítés költségei miatt minden új mesternek meghatározott összegű zászló-megváltást kellett a céh kasszájába fizetnie. Megyénk területén mintegy félszáz céhzászló maradt meg. A győri múzeum 23, az óvári 7, a Soproni Múzeum 3, a Soproni Katolikus Konvent 10, a kismartoni Landesmuseum szintén 10 darabot őriz. Sajnos, nagy többségük rossz állapotban van, textiljük elrongyolódott, festményeik töredezettek. (Szabó 1988; Enzsöl 1998) A győri vargalegények 1510-ben kelt szabályzatának 1622-es másolatában a vallási előírások között olvashatjuk: „Ismegh Vr Napyan minnyayn, és mint az gyeülekezetben leveö Attyafyak tartoznak ielen lenny az eö reghy szokások szerent az Processioban, es nagy ahetatossaggal. AZ OLTARYSZENTSÉGET égheö szeöuetnekekkel késernj mendeneknek koszorúja leuen fejebe, mind az Szentegyhaz ajtaiaigh az Papok előtt jarwan, es mjndenjk az eö Szeöuetnekett szép uiragokkal megh ékesettwen. ” Aki nem jelenne meg vagy későn jönne, az 33 bécsi pénzre büntetődik. A kapuvári bognár-kovács-lakatos céh Nádasdy Ferenctől nyert

3.31. Kőfaragó és kőműves céhpecsét a jámbor szentekkel. Császárkőbánya, 1801.

HM.60.62u

81