Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Domonkos Ottó: Céhemlékek
zására való: pipák virágos díszítéssel, madáron lovagló férfi (Kakas Marci), kakas, doboló bohóc, trombita, baba és huszár. Rendkívül gazdag az az 1746-ból származó mintafa, amely a marcipán figurák készítéséhez volt használatos. Mindkét oldalára 18-18 motívumot faragtak. Az „A” oldal: virágos ág, levél, gyöngyvirág, madár, gyík, bárány, négy madár, ember, virág, kos, pelikán, virág, három sas. A „B” oldal: gránátalma, rák, pólyás, hal, alma, kerub, szarvas, koszorú, béka, levél, három különböző szív, kos, oroszlán, disznó, rozetta, kagyló, kakas, ló, virágos ág. (3.20.) A 19. század közepén egyre több a lovas huszár, a kard, a puska, a betűtábla, a gyermekjátékok közül az öt részletből összeállítható lovas kocsi, a bölcső, szék, a technikai újdonságok, mint a velocipéd, a bicikliző papagáj, mozdony vasúti kocsival, zsebóra, állóóra stb. (3.21-23.) E gyűjtemény tárgyai az egykori Sopron megye mezővárosaiból kerültek a Soproni Múzeumba, Kismarton, Léka (Lockenhaus), Kapuvár, Beled, Babot, Csorna műhelyeiből származnak. Igen gazdag a győri gyűjtemény is, kiemelkedik belőle a bravúrosan faragott nagy palmetta, de említhetjük a Győr feliratú mozdonyt is 1875-ből. (3.24- 25.) A mézeskalácsosok másik tevékenységi köre a gyertyák és offerek készítése, de ők állították elő a vásári csemegeként árusított mézes-vizes italt, a „márc”-ot is. A búcsújáró helyek béka, baba, szem, kéz, láb, szív alakú viaszfigurái a segélykérés szimbólumai. A díszes gyertyák, rajtuk a színezett viasszal készített virágok, a koszorúba foglalt Mária kép csakúgy, mint az Osliból származó nagyméretű húsvéti gyertya - melyen a szent sebeket tömjén csomókkal jelképezik jellegzetes tárgyai voltak a vallásos életnek. A 19. század második felében kezdenek megjelenni az ételfestékkel 3.21. Mézeskalácsos mintafa, huszár alakjával. Sopron, 19. sz. közepe. SM.54.16.1 3.22. Mézeskalács szív mintafa. Sopron, 1819. SM.54.11.1 3.23. Mézeskalács baba mintafa. Sopron, 19. sz. eleje. SM. 54.19.1 77