Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Céhemlékek

3.4. Katonai, városi és káptalani közös céhpecsét. Győr, 1601. XJM.C.62.40.1 (Quentel 1527-1529; Lotz 1963; Sibmacher 1877; Domonkos 1996) A díszes példányok között a legkiemelkedőbb a kaboldi (Kobersdorf) szabók (1603) reneszánsz keretelésű céhlevele. (3.41.) Báró Stephan Listhy, Kabold és Köpcsény földesura a ki­váltságlevél adományozója. Talán itt az általa kiadott legkorábbi privilégiummal találkozhattunk, mert például az 1638-ban a köp­­csényi takácsok céhlevelét nem vezeti be díszes címoldal. A kan­celláriai kalligráfia páratlanul lendületes és szép példája a győri né­met takácsok Mária Teréziától nyert céhlevelének kezdő oldala (1747). Természetesen komoly anyagi áldozatokkal járt a kivált­ságlevél megszerzése, különösen ilyen grafikai kivitelben, perga­menre írva. De itt említhetjük meg a csornai vegyescéh mester­könyvének díszes oldalait is. (Verebélyi 1990) A céhpecsétek a mesterség jelvényeit, jellegzetes szerszámait, termékeit ábrázolják a szükséges feliratokkal együtt. Az inas­szabadító, vándorlást igazoló leveleket, vándorkönyvek bejegyzé­seit, a céh hiteles iratait erősítették meg. A győri magyar-német ka­tonai takácsok közös pecsétjén az 1601-es évszám mellett az „STR” (Sigillum Textorum Raab) monogram, valamint mesterek kezdőbetűi olvashatók. Városi, de a mesterségre nézve jellegzetes ábrázolást mutat a soproni péklegények 1689-es pecsétje. Szelle­mes - a manierizmus korára jellemző - összeállításban egy leány­zó alakját formálták meg péksüteményekből. Az orcáját cipó - fe­jén korona -, a törzsét ízes bukta, a szoknyáját egy perec, karjait két nagy kifli, a kebleket pedig egy-egy zsemle formázza. A győri gombkötők pecsétjét (1670) az országosan elterjedt kócsagtollas bokrétát tartó kar és paszományok sora díszíti. A kócsagtollas áb­rázolás a gombkötők privilégiumának számított, egyházi felvonulá­sokon is kócsagtollas bokrétát vittek a kezükben a mesterek és a le­gények. Még vita is támadt arról, hogy kinek van joga ezek haszná­latára. Az 1833-ban készült újabb céhládájukon is ezek a szimbólu­mok szerepelnek, intarziás kivitelben. A takácsok számtalan pecsé­tet őriztek meg a 17-18. századból, a három vetélő jellegzetes ösz-3.5. A péklegények pe­csétje, pékáruból összera­kott menyecske alakjával. Sopron, 1689. SM.55.1024.1 3.6. Gombkötő céhpecsét kócsagtollas bokrétával. Győr, 1670. XJM.C.54.7.31 68

Next

/
Thumbnails
Contents