Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Céhemlékek

szeállításban, úgy nevezett „tripass”, háromszög alakzatban (Csor­na 1635, Ásvány 1711, Kéthely (Mannersdorf) 1729, Sziget 1774, Óvár 1804, Lébény 1823, Mágocs 1831 stb.) (Éri - Nagy - Nagy­­bákai 1975-1976) A csizmadiák az 1600 körüli időktől országszer­te tömegesen alakítottak céheket, a korábbi Schuster, Schumacher testületek helyett illetve mellett. Utóbbiak a német divatú városi lábbelit készítették, míg a csizmadiák a magyar viselet jellegzetes oldaltvarrott-fordított lábbelijét állították elő. Szép példa erre a soproni csizmadiák pecsétje, melyen a magyar öltözetben álló mes­ter előtt magyar csizma, fölötte bőrsimító („musta”) látható, dísz­ként hold és csillag tölti ki az üres helyeket. Körirata levéldíszes ke­retben: „SOPRONI CZIZMAZIAK CÉH PECSETIE ANNO 1655”. A soproni német szabók 1792-es pecsétjén a nyitott olló, fö­lötte egy szív és az évszám. Az olló alatt virágtő, melyből jobbra és balra egy-egy kihajló száron nyíló rózsa díszíti a felületet. Felirata: „S [Sigill] DER DEUTSCHEN SCHNEIDER ZÖCHZU ÖDENBURG”. (Domonkos 1991) (3.4-9.) A habán edények tömeges megjelenése a főúri, városi polgári lakásokban, ünnepi alkalmakon, de a céhek mesterlakomáin is, azt bizonyítja, miként önti el ez a jellegzetes színhasználatú és új tech­nológiát hozó iparág a fazekasok munkáit. Ez az újrakeresztelkedő felekezet Svájcból Cseh- és Morvaországba települt, majd pedig a protestánsok üldözése idején, a 17. század elején menekültek több hullámban Magyarországra. Itt elsősorban a nyugati megyékben te­lepedtek le, egy-egy város, protestáns főúr védelme alatt. Nyugat- Magyarországon a Batthyányak birtokain létesítettek házközössé­geket a habán fazekasok, Sopronban a fazekasokon kívül habán ké­sesek, posztósok is dolgoztak. A habán fazekasok mintakincse még reneszánsz hagyományokat őriz a 17. század első felében. A ké­sőbb kiteljesedő barokk stílus a bokályokon, tányérokon, ónfedeles kupákon egy, a színhasználatában és ornamentikájában egységes kultúrát hordoz. Az egészségtelen ólommázas edényeket felváltják a habánok által készített és használt ónmázas készítmények. (Kato­na 1974) Sopron város céhei között az első ilyen darab a szűcsök 1658-as fedeles kancsója. Az ónfedélen a szűcsök jelképe a herme­­lines kis pajzs, és a „16 H H 58” véset látható. A kancsó testén a klasszikus csigavonalba formált leveles-virágos ág. (3.10.) Sopron­­bánfalván 1779-ben három „fehéredényes” mester dolgozott, akik közül egy még a „Brüderische Geschieh'-1 is készítette. A soproni céhek közül az órások, mészárosok, pékek lakomáikon használt mestertányérjai ismertek, melyeket az avatott mester monogramjá­val és az avatás évszámával díszítettek. A győri szabók bokályán olló, gomblyuk-lyukasztó ár, vasaló, rőf, gombolyag látható a dí-3.7. Takács céhpecsét a végárú vörös viaszpecséte­­léséhez■ Sopron, 18. sz. SM.55.1048.1 3.8. Csizmadiák céhpe­csétje, magyarruhás mes­terrel. Sopron, 1653. SM.55.1052.1 3.9. Szabó céhpecsét, nyi­tott ollóval, rózsákkal, lán­goló szívvel. Sopron, 1792. SM.55.1019.1 69

Next

/
Thumbnails
Contents