Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)
szövet gyárat (Gildenovszky), egy gombgyárat (Czeh & Gürtler), továbbá a Lutzenmayer-féle cukorgyárat regisztrálták. Sopronban Reichenaller Károly színnyomásos papírfestő üzemét és Rupprecht János cukorgyárát tüntették fel. Az összeállítók az eszterházai, Esterházy Pál birtokolta cukorgyárat és a kismartoni szegényház posztógyárát tartották jelentősnek. (Ipari Címtár 1847, 154-160) Már a felsorolásból és arányokból is kitűnik, hogy a legtöbb „gyár”, az esetek többségében alig volt a céhes kereteknél kiterjedtebb, vagy egy alacsony fokú manufaktúránál jelentékenyebb. Az adatfelvétel szubjektivitását és hiányait, az egyes településekre, uradalmakra vonatkozó konkrét adatok is jelzik. A városokba települt ipar mellett a 18. század végétől elszórtan, a reformkorban pedig egyre gyakrabban az uradalmak mezőgazdasági iparosodásával is találkozhatunk. Példa erre Esterházy Pál lékai papír- és eszterházai cukorgyára. E jelenség valós gazdasági háttere, az uradalomra épült mezőgazdasági ipar termelési nagysága sajnos még nem ismert. így fölöttébb nehéz megmondani, hogy gróf Zichy Emmánuel oroszvári uradalmának a Csúnyban összeírt - 16.087 forint értékű, a majorsági ingatlanok között legnagyobb tételt jelentő - szeszgyára, valójában minek is tekinthető? Egy átlag falusi méretű malmokkal, fűrészmalmokkal, szeszlepárlókkal rokonítható méretű üzemnek, vagy egy tényleges uradalmi, mezőgazdasági ipari létesítménynek?32 Ugyanakkor vitathatatlan, hogy ezek a feldolgozóüzemek szervesen hozzájárultak a nagybirtokok kapitalizálódásához. (2.38.) AZ ÚGYNEVEZETT „HAGYOMÁNYOS VILÁG” MEGSZŰNÉSE (1848-1948) Az 1848-as jobbágyfelszabadítás, majd ellentétes politikai előjellel az abszolutizmus időszaka meghatározó változásokat hozott a társadalom szerkezetében. A feudális gazdasági rend felszámolásával, a kormányzatilag végbevitt jogi, társadalmi és gazdasági szabályozások révén átalakultak mind a parasztgazdaságok, mind az uradalmak. A falvak földbirtokrendszerét gyökeresen megváltoztató úrbéri tagosító perek lezárultával, például Moson vármegyében kialakult egy jelentős földtulajdonnal rendelkező gazdag paraszti réteg. (MMF 1865) (2.39.) A felszabaduló munkaerő egyrészt a majorsági birtokokon, másrészt az először mezőgazdaságra épülő iparban, például a cukorgyárakban helyezkedett el. (Sáry 1978, 133-134) 51
