Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)
2.39. Győr, Moson, Sopron vármegyék birtokosainak arányszámai, 1865. Megyék Nagybirtokosok Kisbirtokosok Győr 249 15.961 Moson 200 10.344 Sopron 322 47.471 A közép- és nagybirtok kapitalizálódását rögzíti a Győrvidéki Gazdasági Egyesület 1860-as évek elején készített felmérése. E munkálatok a vármegye több nagy- és középbirtokára, néhány közbirtokos községre is kiterjedtek. így Viczay Héder hédervári uradalmára, a Pannonhalmi Bencés Főapátság ravazdi és tarjáni gazdaságára, a Lamberg család ikrényi gazdaságára, továbbá Asszonyfa, Mindszent, Töltéstava településekre is. Vizsgálati szempontjaik az átalakuló mezőgazdaság legfontosabb kérdésköreit ölelték fel: a tagosítás állása, a növény- és állattenyésztés fő szakágai, gépesítés mértéke, piac és kereskedelem, cselédbérek, napszámok, illetve aktuális problémaként a dohánytermesztés, -egyedárusság. E forrás szerint Viczay Héder hédervári uradalma fele részben még 1848 előtt tagosított, felében pedig tagosítatlan. A gazdászat fő ágát a szemes termények és a kapásnövények termesztése jelentette, az állattartásban ajuhtartás dominált, 12 juhászatban 17.000 juh volt. A mezőgazdasági ipar, a Hédervárott létező gőzmalommal egybekötött szeszgyár, az uradalom mellékágazatát jelentette. A tagosított helységekben 6-10 nyomatú vetésforgókra osztották fel a földeket. A gazdálkodásban megjelent a gépesítés. A répa vetése, a szecskavágás és a kukoricamorzsolás is gépesítve volt, használták a Garretféle kapálógépet, a Shuttleworth-féle cséplőgépet. A hízott marhát és a szeszt a bécsi piacon adták el, ám a búzát ekkor érdemesebb volt Győr helyett Mosonba szállítani. (2.40.) Az agrárgazdaság kapitalizálódása a kisebb méretű középbirtokot is jellemezte. A híres reformkori liberális politikus, Sziklóssy Szabó Kálmán 3.519 kataszteri holdas, nagyobbrészt lapályos, mocsaras bezi birtokán, bár a szálasgabona-félék (búza, rozs, árpa, zab) voltak meghatározóak, de feltűnt az ipari növények közül a repce is. Mind az ő, mind a szomszéd birtokos, Fischer József birtokain megjelentek a cséplőgépek, a szórvavetők, az őrlő- és vágógépek. A mezőgazdasági ipar térségbeli kibontakozását és felvevőpiacait jelzi, hogy egy három lóerejű cséplőgépet a győri Stádel gépésztől vásároltak. (Sáry 1982, 141) Az agrárgazdaság modernizálásában jelentős szerepet vittek a megyék gazdasági egyletei. Az 1860-ban, 173 taggal megalakult Győrvidéki Gazdasági Egylet alapszabályban rögzített céljaként 52
