Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Perger Gyula: A vallásos élet és a népszokások tárgyai

bó Á. 1986) A Moson megyei horvátság népművészetének legdíszesebb hímzett textíliái a halotti leplek. Ezeket két szél háziszőttesből varrták össze illesztőöltésekkel, s aljukon keresztbe fektetve helyezték el a díszes hímű széleket. Díszítményeik szerkezete kazettás, a szabályosan ismétlődő minták alatt tőlük független mustrájú csík fut teljes szélességben. A hímzett részhez gyakran takácsmunkájú szőttescsík, bakacsin járul, s ehhez még általában vert csipke, vagy kötözött, csomózott rojtozású szegély csatlakozik. Leggyakoribbak a vázából, cserépből kiinduló csokorábrázolás változatai. Korai eredetűek állatmotívumaik: a két-, vagy sokfejű madár, a pávák, pelikánok, amelyek szimbolikus, túlvilági életre utaló jelentéssel kerültek a halotti lepedők hímzett széleire. Gyapjúfonalaik természetes festékkel színezettek, s mindig harmonikus színvilágúak. Mintáik technikai kivitelezése változatos, a szálszámolá- SOS-, a fehér- és laposhímzések csoportjaiba sorolhatók. (Ács 1982) (9.61-64,, 9.76.) (12.42-43.)

A holttestet, ha elkészítették a nagy útra, koporsóba helyezték. A Győr megyei asztalosok 1724. évi limitációjából tudjuk, hogy a koporsók közül az „Eöregh embernek való ormos koporsó szegezésével együtt 7 forint 75 dénárba ” került. A „ sima fehér koporsó ”, illetve a „16 esztendősnek való simán asztalos deszkájábul meg

12.43. Gyapjúfonallal hímzett halotti lepedő részlete. Bezenye, 1830.

Tanai Csaba Taca felvétele. HM.N.65.12.1

513