Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)
Sövényházáról német családok költöztek át a bencések sokoróaljai falujába, Csanakra. A Csornai Premontrei Prépostság Győr vármegyei birtokain az 1702., 1711., 1720. évi összehasonlító összeírások szerint fölöttébb jelentős, településenként eltérő sajátosságokat mutató migrációs jelenségek mentek végbe. A Duna menti Szőgyén 1702-ben kilenc, féltelkes jobbágy háztartást regisztráltak. A fontos közlekedési út melletti települést az 1711. évben teljességgel „pusztult” (deserta) faluként tüntették fel. Az 1720. évi regisztráció szerint kilenc család 1716-ban települt meg, egy család 1718-ban. A megtelepült családok több mint kétharmada az elmenekültek visszaköltözését jelentette, míg az 1718-ban létrejött jobbágyháztartás paraszti expanziót jelez: a Bárány (Bariany) család ifjabb ága szakadt ki és nyert jobbágyhelyet. Vele egy időben a falu társadalmában három zsellér háztartás is megjelent. A Sokoróalja védettebb települései más - egymástól is eltérő - népességmozgásokat mutatnak. A prépostság a szentmártoni bencés uradalom mellett csak részbirtokos volt Nagybarátin. 1702-ben 49 fő féltelkes és hat fő negyedtelkes jobbágyot regisztráltak az összeírok. 1711-ben a teljes telkiállomány 40%-át pusztaként tüntették fel. 1720-ban hasonlóképpen, tíz deserta telket rögzítettek. A név szerinti vizsgálatok a jelentős továbbélő lakosság mellett 1712-1717 közötti magyar anyanyelvű lakosságvándorlásra utalnak, azaz több esetben (például elhalálozás miatt) más telkek váltak pusztává. Gyarmat helyzete mindkét esettől eltérő. Az 1702-es összeírás negyvenkilenc féltelkes és hat negyedtelkes jobbágyháztartásban adta meg a település adózó lakosságát. Az 1711. évi adatok a telkiállomány 56%-át pusztaként tüntették fel, ugyanakkor a név szerinti vizsgálatok már ekkor jelentős lakosságváltozásra mutatnak. Forrásunk szerint az 1712. évet egyaránt jellemzi a régi lakosság visszaköltözése, de még inkább az új, döntően német telepesek megjelenése. (Érdemes megjegyezni, hogy már az 1702. évi összeírás is jelentős számú német vezetéknevet tartalmaz.) A vizsgált rövid időszakban nagyobb számban 1712-1714, illetve 1718-1720 során telepedtek le új, döntően német származású családok. A falu reorganizációja jelentős birtokszerkezeti átalakulással is járt, a volt féltelkes jobbágyháztartások negyedtelkesekké aprózódtak. így több negyedtelkes gazdaság fennmaradt további telepesekre várva, míg öt félteiket - nem kizárható, hogy ideiglenesen majorkodás, vagy paraszti bérlet céljából pusztának hagytak meg.30 A megye másik feléből a lakosság migrációjára gróf Esterházy József gesztesi domíniumának 1738. évi felmérése nyújt adatokat, az összeírás időpontját kiindulásként megjelölve. (2.35.) 2.33. Csorna mezőváros (Sopron vármegye) pecsétje. Néma 1996 nyomán. 2.34. Szőgye község (Győr vármegye) pecsétje. Néma 1996 nyomán. 47
