Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)
Település róm. kát.róm. kát. ref. csfő ref. csfő ev. csfő ev. csfő neve csfő (régi)csfő (új) (régi) (új) (régi) (új) Gönyü 13 11 5 1-1 Mezőőrs 5 32 32 13 3 4 Táp 9 30 35 9 9 1 Tápsztmiklós-6 40--2.35. A gr. Esterházy család gesztesi uradalmának Győr vármegyei településeken élő lakossága, 1738. 2.36. Táp község (Győr vármegye) pecsétje. Néma 1996 nyomán. A községsoros statisztikából kitűnik, hogy az egyes településeket közel sem egyenlő arányban érintette a lakosság vándorlása és a földesúri telepítés. Míg - családfőkben számolva - Gönyü lakosságának 43-44%-át, Mezőőrsének 55%-át, Tápnak 43%-át adták a „jövevények”, addig Tápszentmiklós lakóinak csak 13%-át. A felekezeti statisztika a földesűr telepítési akaratát is jól tükrözi. Az új lakosok 73%-a katolikus volt, ami különösen Mezőőrs és Táp felekezeti összetételének módosulását eredményezte. (Fülöp 1999, 329) A jobbágy-migrációnak oka lehetett az úrbéres terhek növekedése, az urbáriumon felüli követelés miatti jobbágyszökés. Egy, a 18. század első harmadára datálható összeírás például több mint húsz, Csepreg mezővárosból megszökött jobbágyot tüntet fel. Nevezettek a törvényhatóságon belül a Rábaközbe (Csorna, Bágyog), a szomszédos vármegyék közül Győr területén a Tóközbe (Kóny) illetve a Sokoróaljára, Veszprém vármegyében Pápa környékére (Vásárhely), Vas, illetve Komárom vármegyébe mentek.31 A három vármegye uradalmai közül jelenleg csak a szentmártoni bencés birtokok 17. század végi, 18. század eleji telepítései feldolgozottak. A már 1648-ban is telepített Szentiván 1699-ben hat évre, a Veszprém vármegyei Lázi négy évre kapott adómentességet. 1701-ben Karner Egyed egy kajári örökös jobbágyát szabadosi jogállapotra emelte s megbízta Csanak megszállításával. Nagyécs telepítőlevele 1710-ből való. A sikertelen, több fázisú telepedést e község is jól jelzi. Csanak 1725. évi telepítőlevele robot helyett a művelésre kijelölt föld nagyságát jelölte ki. Az uradalom kultúrtáj és jól működő feudális nagybirtok megteremtésére tett folyamatos erőfeszítéseit kitűnően illusztrálja Tényő 1729-es telepítőlevele. Ebben a később majorságként ismertté vált kismegyeri puszta megművelését is előírták. (2.21.) A 17. század végén az uradalmi falvakba betelepültek között jelentős számú német is volt, Csanakot egy 1773. évi összeírás jelentős részben németek lakta településként jelzi. Gönc Celesztin főapát Szentivánra Kimiéről ho-48
